Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)

Tombácz János szövegére

3 csak utalva, idézünk még egy balástyai változatot is, amelybe más középkori elemek is beleszövődnek : Az ördög húsvét napján szokta nézni, vizsgálni, hogy ki megy temetetlenül bezabálva a templomba. Mondogatja is ; ez is az én töltött zsákom, ez is az én töltött zsákom. A nevüket aztán ökörbőrre írja föl. Fölírja azokat is, akik a templomban nevetgélnek. Egyszer egy szegény juhászlegény is elment a misére. Ennek a legénynek olyan érdeme volt, hogy láthatta az ördögöt meg a téteményeit, mégsem nevetett rajta. Most is látta, hogy több név már nem fér a bőrre, tele lett. Az ördög erre megfogta fogával, aztán nyújtotta, tágította. A bőr hirtelen elszakadt, az ördög meg a fejét belevágta az ablakpárkányba. Erre a legény mégis elnevette magát, az ördög pedig az ő nevét is fölírta a bőrre.

4 A risus paschalis, azaz húsvéti mosolykeltés még középkori prédikációs hagyomány: a nagyböjti szomorúságok után a papnak húsvéti szentbeszédében meg kell mosolyogtatnia híveit. Mi is hallottuk — máshol idéztük is már — azt a szószékről átvett magyarázatot, hogy a feltámadt Krisztus először azért asszonyoknak jelent meg, hogy beszédes természetükkel gyorsan elterjesszék a csodálatos esemény hírét.

5 Szintén prédikációs hagyományban gyökerezik és a Szent János áldása, másként Szent János pohara néven máig emlegetett áldomással

6 függ össze az az Európaszerte ismert történet, amelyet Kálmány Borbély Mihály ajkáról jegyzett le: Volt két büszke vőfély. Odajártak hívogatni. Amikor a temetőn mentek át, megláttak egy koponyát, amelyet hányavetiségből szintén meghívtak a lakodalomba. A koponya megszólalt, és a meghívást elfogadta. A két vőfély most nagyon megijedt és a paphoz fordult tanácsért, aki ezt ajánlotta nekik: ha az a bizonyos eljön, úgy fogadják, mint a legelső, legkedvesebb vendéget, Tányért, kanalat készítsenek neki, továbbá bort és borospoharat. Külön asztalhoz ültessék, és valahányszor inni akarnak, mindig mondják: igyuk meg Szent János poharát. Másnap a koponya meg is jelent, a vőfélyek beköszöntöttek, mint első vendéget. A többi is a pap tanácsa szerint történt. Amikor a lakodalomnak vége lett, az a bizonyos is meghívta a vőfélyeket vendégségbe. A két legény újra elment a paphoz, aki azt javasolta, hogy a meghívást el kell fogadni, különben majd ő is kimegy körmenettel velük a temetőbe. A temetőben is először Szent János poharát itták meg. A koponya megszólalt: szerencsétek, hogy körmenettel jöttetek ki, meg hogy a Szent János áldását köszöntöttétek rám. Menjetek haza, máskor ne bolygassátok a halott nyugalmát. A két legény mégis hamarosan meghalt. Telek József (f 1773) franciskánus az alsóvárosi havibúcsúnak több éven át volt ünnepi szónoka. Egyik prédikációjában

8 Mária magasztalására ezt a történetet mondotta el: Sába királyné kíváncsi lévén Salamon bölcsességére, festett, csinált rózsák közé tett egy igazi rózsaszálat is. Vajon Salamon meg tudja-e mondani, melyik a sok rózsa közül az igazi? Salamon ránézett a csokorra, majd méhet hozatott és elengedte. A méh körülszállotta a virágokat és az igazin pihent meg. Éva lányai közt is sok nagyon szép volt, de mégis Mária a legszebb. Rajta állott meg az Úr kegyelme. Telek a példázatot nyilván a prédikációs közvagyonból merítette. Heller Bernát

9 Telek példázatát nem ismerte, de Dugonics hasonló motívumával kapcsolatban ő hívja fel a figyelmet a Salamon-mondára, amelyet egyébként Calderón is felhasznált. Csereinek virágpróbán számos rózsa közül egy műrózsát kell fölismernie szaglás, tapintás nélkül, csak puszta látásból. Cserei kaptárt szerez. A méheket a rózsákra 8 Tombácz János meséi 559. 4 Az irodalomból Wildhaber, R., Das Sündenregister auf der Kuhhaut. FFC. 163. Helsinki 1955. Bálint, S., Das Sündenregister auf der Kuhhaut. Erixoniana I, 40. Rasmussen, H., Der schreibende Teufel in Nordeuropa. Zender Festschrift 1.

455. 5 Karácsony, húsvét, pünkösd 292. 6 Ünnepi kalendárium 1,97 ; Don Juan alakjához is szokták kapcsolni. 7 Hagyományok II, 151. 8 Corona Mariana I. Csillag. III. Beszéd. 9 Heller В., Magyar mese- és mondaelemek egyetemesebb kapcsolatban. Ethn. 1909,219. 468