Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)

NAP, HOLD, CSILLAGOK A természet legcsodálatosabb alkotása, szinte föltétele népünk szemében is a. Nap: a fénynek és melegnek éltető, oltalmazó forrása. „A régi szegedi nép háza — írja

45 Kovács János — mindig napkelet felé tekintett, és ágyát is úgy helyezte el, hogy annak fejtől való része kelet felé irányuljon, és így soha nem feküdt le másképp, mint fejjel napkelet felé. Épp ezen ősi szokáshoz való ragaszkodás okozta, hogy Szegeden mindenki arra törekedett, hogy házának homlokzata a fölkelő nap felé fordultan építtessék." Ezért került tehát házának homlokzatára, kapujára, vízimalmokra, kemencék előtéjére a napsugár. E díszítésnek egyházi barokk fogalmazása is az archaikus napkultusznak továbbélése.

46 A Nap hajdani tisztelettudó szőregi megszólítása: napapám.'" A Föld: fődanyám. Tömörkény említi,

48 hogy a régi szegedi emberek „kalapot szoktak előtte emelni szép,, tiszta és kedves hajnalokon." Felsőtanyán így szólnak oda a Napnak: jó röggelt adjon Isten! A betegséget régebben a hajnalnak ajánlották, hogy mulassza el. Jellemző az a Kálmánytól Magyarszentmártonban megörökített sátánűző, amelyben archaikus népi és egyházi szimbolika vegyül egymással : Hajnal Hajnal Szép piros Hajnal, Kiben Marja elnyugszik, Világ tűle kezdetik, Pokol tűle töretik. Ablakomon Mária, Ajtómon szent neve. Gyűjj be Szent Pétör, Szent Pál l Házamban van oltár. Szent ótáron szent abrosz, Az alatt van Három őrzőangyal. Egyik őriz, másik vigyáz, Harmadik éjjeli álmomba Fősorként. Mönj el Sátán, mönj el, Mert fejem van neköm : Fejem a Názáreti Jézus, Aki megfelel az én Szögény bűnös leikömé. Amen.

49 45 Kovács J. 345. 46 Erről itt nem szólhatunk. Vö. Sacra Hungária 70 47 EA. 2810. Kálmány. 48 A kraszniki csata 113. 49 EA.2810. 440