Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)

A SZEGEDI NYELV JÖVEVÉNYSZAVAI (Függelék) A szegedi népnyelvnek is bőségesen vannak idegen jövevényszavai, amelyek természetesen művelődési folyamatokat, szellemi és gazdasági hatásokat is találóan tükröznek. Ezek részben a köznyelvben is élnek. Mi inkább ccak azokat idézzük, amelyeket általában szegedi táj ismer. Meghonosodásuk okaira és körülményeire lehetőség szerint esetenként bővebben szólunk. Legtovább, hosszú évszázadokon át érvényesült a hazai deákos műveltségnek szavakban is érzékelhető befolyása. Elsősorban az egyházi kultúra, de a paraszti közélet terén is számos latin szó honosodott meg. Csak a ritkábbakat, jellemzőbbeket soroljuk föl. Ilyenek: advent ~ advent, 'karácsony előtti időszak' ;ájer—zajer a szélmolnárok nyelvén: 'hajnalban támadó könnyű szél', apetitus— epetus 'étvágy', árkus 'ív, (papír)'; áziom 'asylum', ceremória, cinteröm 'templom körüli temető' (kihalt szó); damënom 'dominium, nagyobb földbirtok' ; dátom 'ajándék, adomány' ; déta 'dieata, országgyűlés, a szegedi népnyelvben szomszédok vasárnap délutáni közös beszélgetése, összeülése' ; dezenter 'desertor, gézengúz' ; egzekúció 'adóvégrehajtás' ; egzáment 1. 'iskolai vizsga', 2. 'diákok vakációja' ; egzisztál 'van, létezik'; emines 'kiváló' ; família, famulus, foktőm 'factum, tett, megvalósítás'; frekvencia 'gyülekezet, ünneplő közösség'; fundamentom 'alap';funtus 'fundus, háztelek'; glória, grácia; ipiliom 'impérium, királyi Magyarország, messze táj' ; inspektor; instácia; istramentom 'eszköz, tárgy' ; invitál, kalkuláció, kánisz mater 'kutyafáját'; királyi komiszáros 'királyi biztos' (Ráday Gedeon, Tisza Lajos); kánikula, katedra, komédia 'látványosság', komendál, kommá; komplamentom 'udvarias meghajlás' ; kompléta, 'délutáni zsolozsma' ; konfesztor 'szent hitvalló' ;kontrektus 'szerződés' ; konvent; kommen 'kolostor, szerzetesház'; korda 'öv', kurátor 'templomatya'; lénia 'vonal, vonalzó'; lukszus, makula 'szenny'; missió 'prédikációs lelkigyakorlat'; moderál ^modorai; náció 'fajzat;' nóblis 'előkelősködő' ; passió ~pásszó 'Krisztus kínszenvedése' ; passzió 'szenvedély, időtöltés' ; passzus ^paksus járlatlevél" ; pauza 'szünet' ; penetencia 1. 'töredelem, 2. 'gyötrelmes állapot' ; porció 1. 'adó,' 2. 'adag', precesszió~prosekció; profesztor; protekció; publikáció 'élőszóval való hatósági hirdetés'; purgátérom 'tisztítótűz' ; regnál 'erősödik, állhatatosan könyörög' ; regula; rekrivál; rektor; reparál; repetái; rëtëral 'hátrál' ; rezedencia; rezovál 'renovál' ; salláriom 'járandóság, tiszteletdíj' ; sentencia; spekuláció stáció; statáriom; stóla; szekvesztrom 'hatósági zárlat ingatlanra', szenátor ~szinátor; szerbusz; taksa; titulus^titula; tortúra; turpis; tútor 'falusi közgyám'; urbárium; vakáció; víloncia 'pörpatvar'; virguja 'mérőrúd' ; virtus; vizitáció 'katonai sorozás'. A középkor végén több kun szó, főleg név került át a szegedi népnyelvbe : Öttömös, Szatymaz, Csöngőié, Zákány, Garga, Törtei, Csertán, Buzgán, Kerepes, Mizsér, Nyőgér. A boza, vagyis a kölesből erjesztett ital a kunoktól került át hozzánk. Fraxinus Gáspár, híres XVI. századi, szegedi származású orvos leveleiben többször is emlegeti. Egy szegedi gyermekmondóka értelmetlenné vált szóhabarlatának egyik része: tengöri herebere. Helyesen: tengele hele bele 'Isten erejével, segítségével'. Ilyen még a kapacsali-macsali indulatszó, amelyet századunk elején alsóvárosi öregektől hallani lehetett, így ijesztettek rá tréfás komolysággal csintalan gyerekekre. A töredék nem más, mint a kun Miatyánk végződése : boka csalli. Értelme : 'ez erős' (vagyis az Isten), ami Mészáros Gyula szerint szabad átköltése a protestáns szövegváltozatnak : mert tiéd az ország, a hatalom és dicsőség. A másfél százados hódoltság emlékezetét számos török jövevényszó is őrzi. Ezek olykor délszláv közvetítéssel kerültek nyelvünkbe. Ilyenek: alvét 'törökméz', ásztorka 'zsákfajta', bagaria 'kidolgozott bőrfajta,' bas 'hajórész', betyár, bosztán 'konyhakert', buja (vászon), csalma 'süvegfajta', csámesz'hajóféle', csárda 'hajókunyhó, kocsma'; csolák 'hibás szemű, kajla', dili 'hóbortos',duttyán 'vásári lacikonyha', emeng 'török tisztviselő, emír', fosztán 'posztóke!me',/«to 'ruhakelme', iplik'külső varrás a csizma sarkán', kësza 'erszény', kila 'régi súlyegység', kúti 'dobozka', limány 'örvény', mahomet 'otromba nagy', mazur 'tönkrement ember', oka 'régi súlyegység', papucs, serbetkocsma, simindzsia 'pékkemence', szarahó 'várerődítési szolgálattal tartozó', szattyán, szárma, szekszénás, ziskszinás 'ittas', szicsán 'kéneső', Tabán '[ált.] városrész', tarhonya, tombác 'malomrés'. Mint látjuk leginkább a tárgyi világ, gazdasági élet szavai vertek gyökeret. 427