Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)

KIOLVASOK. Egyik gyerek sokszor értelmetlen szavakkal is keveredő, ritmikus mondóka segítségével megállapítja, kiolvassa a tervezett játékban résztvevők sorrendjét, főleg hogy az utolsó szótag kimondásával kit illet az elsőség, majd ismételgetve : ki lesz a legutolsó, akié a legkedvezőtlenebb feladat. Csak néhányat idézhetünk: En-te-ti-nusz, Szó-re-ke-ti-nusz, Szó-re-ke-tika, Ola-bola-bam-busz. (Felsőváros) Szöm ëggy, Szöm kettő, Szöm három, Szöm négy, Szöm öt, Szöm hat, Szöm hét, Szöm nyóc, Szöm kilenc, Szöm tíz. Kullancs, Dóra dobsz, Szíve kávéja, Arany pite, Lötty! (Fölsőváros, Tabán) Ó kőkút, Körű-körű Sürög-forog Tarka-barka, Vágott farkú Jércetyúk.

58 Ëgy szöm, Két szöm, Három szöm, Négy szöm, Öt szöm, Hat szöm, Hét szöm, Nyóc szöm, Kilenc szöm, Tíz szöm. Kullancs ! Ha én madárka vónék, A fődre is leszállnék. Ónár, bónár, Szabó Pétör, Szabó Pál. Ződ ága, Ződ levele, Piros bora, Borajtéka. Ángyom tudja, Ki ne mondja ! Én, én tudom, Majd kimondom : Raj!

52 (Tápé) Jó járnak a mónárok, Më jó nyár jár rájuk. (Alsóváros, Törökkanizsa)** Pipakupak, papkalap. (Alsóváros)™ (Szőr

eg) Néhány újabban gyűjtött

56 tapai kiolvasó : Án dun desz, Deszundári desz, Kopla kopla, vicska, Ördög vigye Ezök közül ezt. " Kálmány I, 78, 79 ; Vö. még Kovács 437. 88 Kálmány III, 98; Máshol sem ismeretlen, föltehetőleg iskolamesteri eredetű. 6

* Kálmány III, 98. 65 Kálmány 111,94-96. Kovács 440. se Lele József kéziratos gyűjtéséből. 424