Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)

Az űjmisék ünnepi költségeit a XVIII. században még a Város födözte.

44 Nyilván, azzal a meggondolással, hogy ez a közösségre áldást, szerencsét hoz. A ministráns, tápaiasan minister a misemondó papnak segédkező fiúgyermek. Öltözékének hajdani neve klerika. 1758. Négy klerika kékposztóbul közönséges. Temetés alkalmával régebben neki is járt egy fehér kendő. Mise, Oltáriszentség A miseáldozat, röviden szentmise, mise, egyházi tanítás szerint az Utolsó Vacsora, illetőleg a Kálvária áldozatának vérontás nélkül való megismétlése, amelyen a pap az előírt szertartási rend szerint a kenyeret és bort Krisztus testévé és vérévé változtatja és ebben a híveket is részesíti. Öregek még a századfordulón is ismertek egy nyilván még a mise végén, de már kántor közreműködése nélkül, továbbá már kisebb közösségekben háziájtatosságokon énekelt allgorikus misemagyarázatot, amelynek a Pray-kódex tanúsága szerint, már középkori egyházi előzményei is vannak. Ez a Krisztus zsoltára, vagyis vérben mondott szentmise: Már beteljesedett halljátok jó lelkek. Kik elaludtatok most fölserkenjetek. A szentáldozatnak, sőt egész misének Vége van, mindnyájan már hazamehettek. A szent öltözetbe én akkor öltöztem, Midőn a fölszentelt sekrestyébe mentem : A Szűznek méhébe, hogy testbe öltözzem, Ruháimról embernek lenni ismertettem. A szent Introitust én akkor mondottam, Hogy emberi hangon első szót szólottam. Ez világra jővén keservesen sírtam, És, hogy ember vagyok ezzel megmutattam. A Kirieeleisont ártatlanok mondták, A Glóriát angyalok találták, Midőn születtetni Isten Fiát látták, Imádás kedvéért az eget elhagyták. A Szentleckét mondta János útmutatónk, Magamtól mondatott az Evangéliom, Mert én azért jöttem, az volt minden célom, Hogy hirdettessék a szent evangéliom. A Krédót a nép mondta, Sanktust a gyermekek, Virágvasárnapján, midőn bevezettek A városban, rövid énekkel tiszteltek. Benediktus : áldott vendégnek neveztek. A Konsakrációt csütörtök estére, Tanítványaim között magam vittem végre, Midőn a kenyeret valóságos testre, A bort változtattam valóságos vérre. szegedi születésű papja is: Baráczius szendrői esperes, Sándor Imre kisújszállási lelkész, Pálfy János aszalai és Kiss János kőteleki plébános. Debreczeni ez alkalommal több alapítványt tett: 10 ezer koronát négy törekvő szegedi iparos, 10 ezer koronát a piarista gimnázium egy-egy növendéke, 5 ezer koronát az alsóvárosi apácaiskola számára. Később még festői tiszteletdíjul 20 ezer koronát az építendő Fogadalmi Templom Benczúr Gyulától megfestendő főoltárképére. 44 Reizner m, 132. 340