Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)

SZAKRÁLIS IGÉNYEK Templom A templom, ünnepélyesen Isten háza a vallási kultusz színhelye. Dedikációjában, azaz védőszentjének, titulusának megválasztásában legtöbbször sajátos helyi, társadalmi és gazdasági körülményekkel is összefüggő szakrális igények, koráramlatok is tükröződnek. A szegedi templomok közül legrégibb volt a palánki, belvárosi Szent Dömötörplébániatemplom, amely talán még a bizánci kereszténység térítő tevékenységéről tanúskodik.

1 Századunk első negyedében bontották le, emlékét a koragótikus toronymaradvány őrzi. Helyére került a még szóbakerülő Fogadalmi Templom. Dömötör a keleti egyház leghíresebb katonaszentje, akitől a hívek elsősorban városuk, szülőföldjük oltalmazását remélték. Hazánkban, így Szegeden is egyúttal a juhászok ősi védőszentje volt. Szegedi búcsúnapját (okt. 26.), pásztoraink egykori hódolatát a jeles napoknál tárgyaljuk. Cs. Sebestyén Károly kutatásai szerint a fölsővárosi Szent György-pléhániatemplomot a XII. században építették. Átvészelte a török hódoltságot. Templom jellege a XVIII. század végén szűnt meg, a szomszédos templom minoritáinak nem volt érdekük fenntartása. Elenyészett a környező cinterem (temető) is. Utána iskola, sőt rövid ideig színház lett. Fölsőváros vízipuskáit és a derest is ott tartották a bejáratában. Utolsó tornyos maradványait századunk legelején bontották le, a Szent György téri iskola épült a helyére. Fölsővárosi öregek máig emlegetik, hogy ők még a tornyososkolába jártak. A templom egykori Mária-szobrát Körösi Ferenc felsővárosi polgár mentette meg a pusztulástól. Mondája az alsóvárosi kegykép legendájanek változata, illetőleg alkalmazása: ezt is a vízből halászták volna ki. Körösitől Somogyi Julianna örökölte, aki mennyasszonyi ruhájából varratott Máriának köntöst. Később több rokon család birtokába jutott. A hagyomány szerint valamennyien hosszú életet éltek. Századunk elején a múzeumba került.

2 A középkori templom alapítása a szegedi vár építésével függhetett össze, hiszen Szent György a vitézek, katonák, várnépek védőszentje volt. Lovának kantárdísze miatt a szegedi szíjjártók ősidőktől fogva patrónusként tisztelték. A szomszédban virágzott a bencések Szent Miklós-apátsága., amely egyetlen adatunk bizonysága szerint 1125-ben még állott, de a tatárjárás után aligha született újjá. Miklós püspök a vízenjárók és kalmárok nagyhírű patrónusa volt. Évszázados szegedi tiszteletét a XVIII. században Nepomuki Szent Jánosé váltotta föl. A bencések után 1318—1529 között dominikánusok következtek. A hódoltság alatt a templom ismét romokban hevert. A XVIII. században minoriták építették 1 Építészettörténeti bemutatás Cs. Sebestyén K., Szeged középkori templomai. Szeged 1938 Gazdasági és társadalmi jelentőségükről : Szeged reneszánsz kori műveltsége 7, 8, 21-63. 2 Tömörkény I., Mária-legendák Szegeden. Ért. 1909,160. 323