Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)

szony házában, hogy ott együtt végezzék az olvasót, és Mária tiszteletére énekeljenek. Sok családnál szokás volt ezen a napon a Mária-kép előtt való mécsgyújtás is, ez a szombati mécs. „El ne felejtsétek — írja egyik elbeszélésében 334 Tömörkény — szom­baton a Boldogasszony képe előtt meggyújtani a mécsest." Régen, egyesek Tápén ma is szombatot tartanak, vagyis kenyéren és vízen böjtölnek Mária tiszteletére. A szegedi tájon egyébként a szombat régebben böjti napnak számított, és így vajjal, olajjal zsí­roztak. Szombat este ősi tápai hagyomány szerint az öregharang szól Úrangyalára. Aki szombaton hal meg, az öregek hite szerint hamar fog üdvözülni. Aki szom­baton vált fehérneműt, az a szöregi hagyomány szerint ne férjen a betegségtől. Előbb vessen magára keresztet is, mert akkor Mária térdenállva könyörög érette Jézus előtt, hogy bűnei bocsánatát elnyerhesse. Világos, hogy e hiedelem a mennyegzős ruháról szóló evangéliumi példabeszédnek, és a karmelita skapuláré-kultusznak sajátos fejle­ménye. Szombaton egyébként ki kell sütnie a napnak, hogy Mária beszáríthassa a Kis Jézus fehérneműjét. „A pénteki szomorúságok után — írja Tömörkény 335 — Szűz Mária a könnyektől nedves kendőjét szombaton szárítgatja." Szombaton nem jó fonni, mert Kálmány följegyzése szerint 336 szombaton fonták azt a kötelet, amelyikkel Jézust a kőoszlophoz kötötték. Ekkor Mária megátkozta azt, aki ezen a napon font. Más magyarázat szerint a rosszak elviszik az orsaját. 337 Sajátos régi, Tápén máig előforduló szokás az ötetés, vagyis a koldusok megven­dégelése a halotti toron, vagy a legközelebbi szombaton a család halottjának emléke­zetére, lelkének üdvösségére. Ilyenkor a maradék is őket illeti. A tápai fiatalok szombaton szoktak a paphoz szömre mönni, vagyis házassági szándékukat a papnál bejelenteni. Tanyákon sokfelé, még manapság is csak szombat délig dolgoznak. „Kint a mezőkön úgy szokás az — írja 338 klasszikus hitelességgel Tömörkény — hogy szombaton délután megszűnik a földben való munka. A szőlőben, gyümölcsösben sem dolgoznak. A szombat délután már valahogy beletartozik a vasárnapba, mert akkor már a rávaló készülődések folynak. Az udvart felsöprik, hogy az ünnepre tiszta legyen. Az asszonyok meszelnek. Az alföldi tanyák azért olyan fehérek mindig, mert a faláról szombaton délután eltüntetik azt a piszkot, ami esetleg a héten át rákerült. A lányok vasalnak, kötőt, fejkendőt, pántlikát, hogy másnapra készen álljanak. Az ember széjjelnéz a szer­számai között. Ami hibás, azt kijavítja. A baltát, metszőollót megköszörüli és dohányt vág, ha van miből." „A semlyékről — írja S39 máshol — behozzák a kaszát és gereblyét, hogy helyén álljon... A kocsit is ilyenkor szokás megkenni, és halzsírban is most részesül a szerszám. A lovakat a tóra vezetik fürödni. Ha nincs tó a közelben, megmosatnak, s a tehén szeméből is eltüntetik egész heti sírása nyomait." Mi is hallottuk, hogy Felsőtanyán még századunk elején, amikor szombaton dél­ben elhangzott a pusztai harangszó, a szőlőben dolgozó gazda munkásaival együtt a homokra térdepelve elimádkozta az Úrangyalát. Utána minden munka megszűnt: még a darabban maradt sort sem kapálták, kötözték végig. A csőszök külön köteles­sége volt, hogy minden késlekedőt, magát a gazdát is kikergessék a szőlőhegyből. Akit a domaszéki csősz szombat délután a szőlőben ért, annak hét szál gyertyát kellett fölajánlania a hegygazdaság miséjére. Megmosakodnak, feltisztálkodnak. A gazdasszony néhol manapság is kisüti a kalácsot, túróslepényt. Ezt frissiben fogyasztják. Régebben számos családnál a vasár­napi ebédet is ekkor főzték meg, másnap csak melegíteni kellett. 224 Bazsarózsák 171. 335 Vízenjárók 94; Ugyanilyen hiedelmek a németeknél és franciáknál is élnek: Schreiber 215. 336 Boldogasszony 25. 337 Kovács 374. sas Egy Szer ű emberek 259. 338 Munkák és napok 127. 317

Next

/
Thumbnails
Contents