Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)
szony házában, hogy ott együtt végezzék az olvasót, és Mária tiszteletére énekeljenek. Sok családnál szokás volt ezen a napon a Mária-kép előtt való mécsgyújtás is, ez a szombati mécs. „El ne felejtsétek — írja egyik elbeszélésében 334 Tömörkény — szombaton a Boldogasszony képe előtt meggyújtani a mécsest." Régen, egyesek Tápén ma is szombatot tartanak, vagyis kenyéren és vízen böjtölnek Mária tiszteletére. A szegedi tájon egyébként a szombat régebben böjti napnak számított, és így vajjal, olajjal zsíroztak. Szombat este ősi tápai hagyomány szerint az öregharang szól Úrangyalára. Aki szombaton hal meg, az öregek hite szerint hamar fog üdvözülni. Aki szombaton vált fehérneműt, az a szöregi hagyomány szerint ne férjen a betegségtől. Előbb vessen magára keresztet is, mert akkor Mária térdenállva könyörög érette Jézus előtt, hogy bűnei bocsánatát elnyerhesse. Világos, hogy e hiedelem a mennyegzős ruháról szóló evangéliumi példabeszédnek, és a karmelita skapuláré-kultusznak sajátos fejleménye. Szombaton egyébként ki kell sütnie a napnak, hogy Mária beszáríthassa a Kis Jézus fehérneműjét. „A pénteki szomorúságok után — írja Tömörkény 335 — Szűz Mária a könnyektől nedves kendőjét szombaton szárítgatja." Szombaton nem jó fonni, mert Kálmány följegyzése szerint 336 szombaton fonták azt a kötelet, amelyikkel Jézust a kőoszlophoz kötötték. Ekkor Mária megátkozta azt, aki ezen a napon font. Más magyarázat szerint a rosszak elviszik az orsaját. 337 Sajátos régi, Tápén máig előforduló szokás az ötetés, vagyis a koldusok megvendégelése a halotti toron, vagy a legközelebbi szombaton a család halottjának emlékezetére, lelkének üdvösségére. Ilyenkor a maradék is őket illeti. A tápai fiatalok szombaton szoktak a paphoz szömre mönni, vagyis házassági szándékukat a papnál bejelenteni. Tanyákon sokfelé, még manapság is csak szombat délig dolgoznak. „Kint a mezőkön úgy szokás az — írja 338 klasszikus hitelességgel Tömörkény — hogy szombaton délután megszűnik a földben való munka. A szőlőben, gyümölcsösben sem dolgoznak. A szombat délután már valahogy beletartozik a vasárnapba, mert akkor már a rávaló készülődések folynak. Az udvart felsöprik, hogy az ünnepre tiszta legyen. Az asszonyok meszelnek. Az alföldi tanyák azért olyan fehérek mindig, mert a faláról szombaton délután eltüntetik azt a piszkot, ami esetleg a héten át rákerült. A lányok vasalnak, kötőt, fejkendőt, pántlikát, hogy másnapra készen álljanak. Az ember széjjelnéz a szerszámai között. Ami hibás, azt kijavítja. A baltát, metszőollót megköszörüli és dohányt vág, ha van miből." „A semlyékről — írja S39 máshol — behozzák a kaszát és gereblyét, hogy helyén álljon... A kocsit is ilyenkor szokás megkenni, és halzsírban is most részesül a szerszám. A lovakat a tóra vezetik fürödni. Ha nincs tó a közelben, megmosatnak, s a tehén szeméből is eltüntetik egész heti sírása nyomait." Mi is hallottuk, hogy Felsőtanyán még századunk elején, amikor szombaton délben elhangzott a pusztai harangszó, a szőlőben dolgozó gazda munkásaival együtt a homokra térdepelve elimádkozta az Úrangyalát. Utána minden munka megszűnt: még a darabban maradt sort sem kapálták, kötözték végig. A csőszök külön kötelessége volt, hogy minden késlekedőt, magát a gazdát is kikergessék a szőlőhegyből. Akit a domaszéki csősz szombat délután a szőlőben ért, annak hét szál gyertyát kellett fölajánlania a hegygazdaság miséjére. Megmosakodnak, feltisztálkodnak. A gazdasszony néhol manapság is kisüti a kalácsot, túróslepényt. Ezt frissiben fogyasztják. Régebben számos családnál a vasárnapi ebédet is ekkor főzték meg, másnap csak melegíteni kellett. 224 Bazsarózsák 171. 335 Vízenjárók 94; Ugyanilyen hiedelmek a németeknél és franciáknál is élnek: Schreiber 215. 336 Boldogasszony 25. 337 Kovács 374. sas Egy Szer ű emberek 259. 338 Munkák és napok 127. 317
