Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)

A HÉT NAPJAIHOZ FŰZŐDŐ HIEDELMEK Az esztendő ünnepei, jeles napjai a hetek és napok rendjéből, a hét napjainak egymásutánjából emelkednek ki. A napoknak a hét egységébe foglalása még az ókor hagyományain, részben a Biblia előírásain alapszik. Kálmány jegyezte föl

324 a következő találóskérdést: hány nap múlt el azúta, miúta Ádám mög Éva a paradicsomba vót? Csak hét, mert az egyik hét elmúlik és gyün a másik. A szegedi tájon is ismeretes alliteráló gyermekmondóka: hetfe hetibe, kedd kedvibe, szerda szerelmibe, csütörtök csűribe, péntök pitvarába, szombat szobájába, vasárnap Isten házába. Törökkanizsai változata: hétfőn hevernek, keddön kevernek, szerdán szerelmetöskönnek, csütörtökön csücsörögnek, péntökön pityörögnek, szombaton szomorkonnak, vasárnap imádkoznak.™ A hét napjainak nemcsak az ünnepektől, jeles napoktól függően, hanem önmagukban is megvan, megvolt a maguk szegedi hagyomány- és hiedelemvilága. Töredékesen máig él és hat közülök akárhány. Az Egyház szándéka volt annak idejében a hét napjainak különböző titulusokon való megünnepeltetése, elajánlása. Ezekből a liturgikus tradíciókból és előírásokból azután számos néphagyomány sarjadzott.

326 Nyilvánvalóan az egykorú jámborsági divatoknak engedelmeskedett a szegedi származású Baratin Lukács zágrábi püspök (1510), amikor a tőle épített palánki Gyümölcsoltó Boldogasszony-kápolna alapítványában kikötötte,

327 hogy vasárnap a Szentháromság dicsőségére, hétfői napokon a halottakért, kedden az elöljárókért, szerdán a Mindenszentek, csütörtökön az Oltáriszentség, pénteken Krisztus kínszenvedése, szombaton Mária mennybevétele tiszteletére történjék a misemondás. E napok szakrális szolgálata, mintegy munkamegosztása közül a vasárnapé, csütörtöké, pénteké, szombaté — részben barokk ösztönzésektől is erősítve — jámborabb öregasszonyok között megérte a XX. századot. Keddre később Szent Anna, majd századunk legelején Szent Antal, szerdára pedig Szent József tisztelete került. HÉTFŐ, szegedi ajkakon hetfe a hét első napja. Szerencsés dolog hétfőn nagyobb munkába kezdeni (házépítés, aratás, hordás, cséplés), gűgyűnek lányt keresni, házasodni, lakodalmazni. Ezen a napon fogták be a tápaiak a tinót, csikót, hízóba a süldőt, fogadták a munkásokat, napszámosokat. A régi céhiratokban a henyélőhétfő, heverőhétfő, kékhétfő, korhelyhétfő neveken előforduló Blaumontag büntetendő dolog. 324 Kálmány III, 189. 325 Kálmány III, 100. 326 A hét napjainak nagyvonalú, több helyen szórványos magyar adatokat is értékesítő feldolgozása Schreiber, G., Die Wochentage im Erlebnis der Ostkirche und des christlichen Abendlandes. Köln-Opladen 1959. A könyv hiányaiból kiderül, hogy a magyar nép milyen gazdag hagyományokat őrzött meg a hét napjairól; Vö. még Vilkuna, K„ A hét és napjai. Ethn. 1958. 327 Reizner IV, 91 ; Hazai analógiák Pásztor L., A magyarság vallásos élete 84—91. 314