Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)

égnél? Ott, ahol Máriát eltemették. A néphit szerint ugyanis a Boldogasszonyt a mennyországban is tisztes temetésben részesítették. Csak azután került Fia mellé. Jellemző tápai hiedelem szerint ezen az éjszakán megnyugodnak azok a tisztítóhelyen szenvedő lelkek, akik életükben tisztelettel voltak a Szűzanya iránt. Furcsa szokást örökített meg

283 Szőregröl Kálmány, kakast Nagyboldogasszony napján kell herélni. A helyére varrt szerecsendió szerencsét hoz. Különösen nyavalyatörés esetén tartják összetörve, borba áztatva és megitatva foganatosnak. KÉT BOLDOGASSZONY KÖZE, vagyis a Nagyboldogasszony és Kisasszony napja közötti időszak a szegedi néphit szerint is vállalkozásokra különösen kedvező. Régi sándorfalvaiak ekkor készítették a kenyérsütéshez szükséges komlóélesztőt. Azt tartják, hogy az ilyenkor ültetett tyúk összes tojásait kikölti, és csirkéit fölneveli. Az ekkor tojt tojásból legjobb tarhonyát és télire levestésztát készíteni. RÓKUS (aug. 26.) a XIV. században dühöngő döghalál betegeit ápolta nagy önfeláldozással. A legenda szerint sokakat meggyógyított. Teljes elhagyatottságban halt meg. Kutyával szokták ábrázolni, amely a hagyomány szerint egyedüllétében a sebeit nyaldosta. Szent Rókus szegedi tiszteletét, amelyről már Vasas Szent Péter napjával kapcsolatban is szó esett, a róla elnevezett Rókus városrész és kápolna, majd templom neve őrzi.

284 Alakja már rajta van azon a fogadalmi képen is,

285 amelyet Szeged városa az 1709. évi pestisjárvány idején Máriazellbe küldött. Ott látjuk az alsóvárosi templom főoltárán is (1713). 1731 december 11. napján kelt végrendeletében Szűcs Albert confrater 16 forintot hagy P. P. Franciscanusok Templomában építendő Szent Rochus Tiszteletére Altana. A terv azonban nem vált valóra. A régi Szegeden, tanyákon sűrűbben előforduló Rókus keresztnév hátterében az a névmágiás megfontolás áll, hogy az újszülött megmenekedjék mindennemű, de főleg járványos betegségtől. ISTVÁN (aug. 20.) magyar király ünnepének régi, részben már elenyészett szegedi hagyományai is vannak. Védőszentje volt a csizmadiák, magyarszabók céhének.

286 A titulus választását bizonyára az is magyarázza, hogy templomainkban több magyarruhás-csizmás barokk szobrával találkozunk. így az alsóvárosi, továbbá régi palánki és rókusi templomban. A szegedi szabású csizma elejének, pontosabban felső részének szívalakú bevágását a céhvilágban Szent István-vágás néven emlegették. A Szent Korona hazatérését (1790) Szeged városa a koronazászló néven emlegetett új lobogó szentelésével tette emlékezetessé. Egyik oldalán angyal ajánlja a széttárt kezű Boldogasszony oltalmába a koronát. Alatta versezet: MIDŐN SZENT KORONÁNK VÉGRE VISSZANYERTÜK ÉS LEOPOLDOT KIRÁLLYÁ SZENTELTÜK ÉDES SZABADSÁGUNK ERŐSEBB LÁBRA TETTÜK AKKOR ÖRÖMÜNKRE E ZÁSZLÓT FESTETTÜK 1790 288 £Д 2814. 284 Báiint 5., Rókus. MFMÉ 1957, 165. 288 Bálint S., Egy ismeretlen szegedi városkép. MFMÉ 1960, 192. 288 Reizner III, 468. 302