Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)

Nagy Dezső közöl a Szeged népéből kirajzott Majláthfalváról egy kéziratot,

265 amely a kincsásók Kristóf-imádságát, a kincskeresés mágikus módjait tartalmazza. A szöveg nyilvánvalóan német népkönyvből való fordítás. ANNA (júl. 26.), népiesen Szent Anna asszony a szegedi tájnak és népnek máig a legtiszteltebb bibliai alakjai közé tartozik. Ennek már a középkorból több jelentős nyoma, illetőleg emléke van. Ilyen a kiszombori templomnak talán meg a XIV. századból származó igen szép Mettertia-freskója, vagyis Szent Anna, Mária és a Kis Jézus együttes ábrázolása, továbbá Algyő gótikus eredetű templomának Annatitulusa. Hogy tisztelete népünknél már ekkor általános lehetett, bizonyítja az a kéz alakú ereklyetartó, amelyet a szegedi szabó céh számára a XVI. század első felében szegedi ötvös készített, és amelyet jelenleg a dubrovniki székesegyház kincstárában őriznek.

266 Tudvalevő, hogy a szabók Szent Annát már a középkorban védőszentjükül tisztelték. Meg kell említenünk, hogy Szent Anna kezének szegedi kultusza még századunk elején is virágzott. Ezzel a ponyvairodalomban is fennmaradt imádsággal szokták volt főleg az asszonyok köszönteni : Óh áldott Anna, szent anya, köszöntelek tégedet szívem belső hajlékából és örvendezek azokon a malasztokon, melyekkel Téged a mindenható Isten szent keze általfölékesített, midőn azon édes onokádat gyakran hordozád, megígérte, semminemű kérésedet meg nem veti... Tehozzád járulok azért nagy bizalommal, igaz ájtatosságal és szívbeli reménységgel, csókolván szent kezedet. Óh tégy részessé engem az én buzgó és alázatos kérésemben, és engedd, hogy én a Te szent kezedet itt és holtom után pedig örökké csókolhassam. Amen.™ Tisztelete a középkor végén a szegedi premontrei apácák, benignák körében is élt. Ő az asszonyi munkában, a mindennapi élet szürke kötelességeinek teljesítésében, a család és rászoruló emberek szolgálatában való érdemszerzésnek példaképe : Assunt Annae sollemina haec nobis dánt solatia, nam nobis eius filia inclita túlit gaudia. Ez a himnusz hazai emlékeink között csak Szegedről ismeretes. A Szegedikódex egykorú dallamát is megőrizte.

268 A képzőművészeti emlékek közül figyelmet érdemel még az alsóvárosi templom barokk oltárképe, ismeretlen mester XVIII. századi alkotása, amely Szent Annát gazdasszonyként és édesanyaként ábrázolja. Nyilván középkori hagyomány alapján a magyar szabók céhe a régi palánki Dömötör-templomban oltárt emelt (1770) a tiszteletére. Védőszentje volt a németszabók és kádárok céhének is. Régen a szegedi asszony világnak volt legkedvesebb szentje : magtalanok, áldott гее Nagy D., A kincskeresők Kristóf-imádsága egy újabb varázskönyvünkben. Index Ethnographicus 1960, 95. A kéziratot a szegedi Somogyi-könyvtár őrzi. 266 Szeged városa 25, 27. Vö. még Mihalik S., A raguzai dóm szegedi ereklyéje. Szépművészet 1940. Ünnepi kalendárium II. 95. 867 Ennek kultikus és néprajzi hátteréről, európai összefüggéseiről Kleinschmidt, В., Die heilige Anna. Ihre Verehrung in Gesichte, Kunst und Volkstum. Forschungen zur Volkskunde. 1—3. Düsseldorf 1930, 393; Marxista szemlélettel világít a kérdésre Lajta E., A nagy Szent Család ikonográfiája.^ Művtört. Ért. 1954; A magyar szakrális ponyvairodalom számos terméke magasztalja Anna kezét. így: Szent Anna Asszony csudatevő keze. Nyomtatta Burger Zsigmond Szegeden. É.n. (1860 tájáról). 268 Radó, P., Répertoire hymnologique des manuscrits liturgiques dans les bibliothèques de Hongrie. Az Országos Széchenyi Könyvtár kiadványai XX. Budapest 1945, 15; Mindezekről bővebben Szeged középkori műveltségéről, népéletéről szóló, megjelenésre váró munkánkban esik szó. 296