Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)

A betegség neve szólássá is vált. Akinek bortól kipirosodott az arca, arra is mondják: kiverte a Szent Antal tüze, így tudja már Dugonics András,

244 de ismeri Móra Ferenc

245 is. Szatymazon Szent Antal napjára learatnak három kereszt rozsot, hogy jó termés legyen. Tápén találó szentantalcipó néven emlegetik a nem kötelességből, hanem jós szívűségből, nagylelkűségből nyújtott rendszeres támogatást. Ilyen a szülőknek házagyermekeik életének megkönnyítésére adott állandó segítsége. A szent névnapján alsóvárosi, templombeli oltárát a Szent Antal kenyere néven emlegetett cipókkal rakják meg, amelyeket a hívek a régebbi évtizedekben koldusok, szegények számára ajánlottak föl. Megáldásuk után vagy egészben, vagy fölszeletelve kerültek szétosztásra. Napjainkban nyomorgó szegénység már nincsen, ezért mindenki kap belőle, aki a tiszteletadáson részt vesz. A szentantalkönyv a szent tiszteletére szerkesztett ájtatossági mű, amelynek a gyeviek babonás erőt is tulajdonítanak. A család távollévő, főleg harctéren, fogságban sínylődő tagjának sorsára szoktak a könyv forgatásával következtetni. A művelet előtt imádkoznak belőle. Ezután a könyvbe egy kulcsot úgy helyeznek el, hogy csak a feje lássék ki belőle. Most a könyvet és benne a kulcsot zsinórral átkötik. Két szemközt álló személy összeérinti jobb kezének mutatóujját, ide kerül a kulcs. Most kérdezik : imakönyvem, mondd mög neköm, él-ë még a fiam? Ha a könyv balra billen; él, ha jobbra: már meghalt. A kísérletet felajánlás (néhány gyertya a szent templomi szobrára, pénz a perselyébe) is kísérni szokta.

246 Szent Antal kenyere (Horváth Dezső fölvétele) 244 Példabeszédek II, 185. 245 Ének a búzamezőkről I, 151. 246 Belovai Sándor közlése. 19 Évkönyv 289