Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)

Szőregi, ószentiváni öregek Ganétaposó Szent János, Ganétaposó János néven is szokták emlegetni, mert a múlt században az ő nevenapja körül taposták a ganét, trágyát tőzeggé.

213 Most az esztendő utolsó változó időpontú ünnepeinek fölsorolására kerül sor, a hozzájuk fűződő hiedelmekkel együtt. Mint ismeretes, áldozócsütörtök a húsvét utáni negyvenedik, pünkösd meg az ötvenedik napra esik. Majd szentháromságvasárnap és úrnapja is hozzájuk igazodik. KERESZTJÁRÓ NAPOK, népünk ajkán körösztjáró napok az áldozócsütörtököt megelőző három nap (feriae rogationum), amelyet a katolikus egyház más-más templomokhoz, esetleg útszéli keresztekhez irányuló körmenetekkel szokott megünnepelni. Céljuk az elemi csapások elhárítása, a föld termésének biztosítása. A három templom Városunkban az alsó-, bel- és felsővárosi templom, ahová a ráérő idősebb hívek, főleg asszonyok az egyes városrészekből kereszt alatt sereglettek össze. A szegedi tájon régebben addig nem fogták a jószágot munkába, amíg vége nem volt a körmenetnek, amelynek hajdani neve Somogyi Elek szerint : körösztjáró búcsú. Öregek olykor még szintén így emlegetik. ÁLDOZÓCSÜTÖRTÖK, vagyis Jézus mennybemenetele napját a hívek pirosbetűs ünnepként tartják számon, de néphagyomány alig fűződik hozzá. Az alsóvárosi gazdák ezen a napon misét szoktak mondatni a kedvező termésért. Utána áldomást isznak. E hagyománynak talán még középkori gyökerei vannak. Szeged ugyanis ekkor még a kalocsai egyházmegyéhez tartozott. Már most Kalocsa egykorú rituáléjában

214 előfordul, hogy ezen a napon körmenetet tartottak a vetések megoltalmazására, ami nyilván áldomással végződött. Ferencszállásiak szerint az akkor megivott bor vérré válik az emberben.

215 PÜNKÖSD ünnepe népünk tudata szerint igazában a tavasz teljesedése. Már vigiliája, vagyis pünkösd szombatja is félünnepnek számít. A múlt században ezen a napon még általános volt apraja-nagyja között a Tiszában való fürdés. Ha ez hajnalban történik, elkerüli a fürdőzőt minden betegség. Régebben a tiszai partfürdőket ezen a napon nyitották meg.

216 A lányok is megfürdöttek ilyenkor a Tiszán. Se menet, se jövet, se fürdés közben egy szót sem szóltak, abban a hiszemben, hogy így nem fog rajtuk semmiféle rontás, igézés. Fürdés után pedig a füzek lombjai alatt fésülködtek meg, hogy hosszú legyen a hajuk. Egyesek szerint a kifésült hajat a fűzfa ágára kell kötni.

217 Mindez már a régmúlté. Aki pünkösd szombatján este megfürdik, az a régi szőregiek szerint mindig piros,

218 azaz egészséges lesz, a tápaiak szerint pedig nem lesz fakadékos. Régi szőregi hiedelem szerint pünkösd éjszakáján a boszorkányok karikában szoktak táncolni. Ez a karika a boszorkányok tánchelye.

219 Itt még a fű sem zöldéi ki, meg van égve. Aki belelép, gyógyíthatatlanul megbetegszik. A bűbájosok pünkösd hajnalán is szoktak a szőregiek szerint harmatot húzni. Ez a boszorkányok vize.

220 218 Kálmány EA. 2814. 814 Magyar Könyvszemle 1888, 6. 215 Horváth Anna szakdolgozatából (1971). 216 Az ünnep széleskörű hagyományairól Karácsony, húsvét, pünkösd 336. 217 Új bor idején 251. 218 EA 2816. Kálmány. 219 EA 2816. Kálmány. \ 220 EA 2813. 277