Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)

adj neki egy falatot, më mingyá elveti a Petikéjét, azaz a nagy kívánság miatt beteg lesz. Gyümölcsfa első terméséből az ilyen asszonynak szoktak adni, hogy a fa majd jótermő legyen. Ha összenőtt gyümölcsöt eszik, akkor ikrei születnek. Senki nem vonja felelősségre, ha más fájáról gyümölcsöt szakít magának. Óvakodnia kell, hogy megcsudáljon valami idétlent, csúnyát, különben a magzata is torz lesz. Vigyázzon arra, ha testét valami ütés, súrlódás éri, hogy oda ne kapjon, mert akkor ennek a nyomát viseli majd anyajegy gyanánt testének ugyanazon részén a gyermeke is. Ha a fölsőtanyaiak úgy vélték, hogy az állapotos asszonyt valaki szemmel megverte, az asszony fejére tett cseréptányérba jobb kézzel kilenc kanál vizet mertek. Ezután a tányért levették és balkézzel kilencszer az ajtó sarokvasára mérték. Ha víz maradt ki, akkor biztosak voltak a szemverésen. A tápaiak már nem tudják okát adni, de az állapotos asszonynak nem szabad köcsögből innia, nem szabad ruhát terigetnie. A régi szőregiek szerint

3 az ilyen asszony ne nézzen tükörbe, mert idétlen lesz a magzata. Ha halottnál a szag miatt befogja az orrát, gyermeke sohasem fog szagot érezni. Ha a tápai, sövényházi asszony azt akarja, hogy hosszú hajú legyen a gyermeke, a száráról kukoricacsövet lop. EA. 2853. Kálmány gyűjtése. 23