Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)

Egyéb állatok is, Füvek, termő fák is Megújulnak. Tetszenek Istennek, Nékünk hasznot tösznek, így szolgálnak. Hát ti rossz gyermekök, Itten mit hevertök Egyetömbe? Ha nincs tanítástok, Lösz mindön munkátok Haszontalan. Ha unalmas versünk, Bocsánatot kérünk, Édös atyánk!... Maga Isten mondja, És nyilván tanítja Igéjével : Nincs drágább adomány, Mint a jó tudomány Az embörnek... Krisztus int titokét, Úgy szüleitöket Hogy küldjenek... Hogyha nem adhattok Minekünk deákot Házatokból, Adjatok tentára, Papírra, pennára Valót! Hogy Isten áldása És szent áldomása Házatokon Maradjon mindvégig, Világ végezetéig Jószágtokon ! JÓZSEF (márc. 19.) Mária jegyese, Jézus nevelőatyja. Foglalkozása révén a szegedi ácsok, asztalosok céhének védőszentje.

132 Helyi tisztelete tudtunkra először az alsóvárosi templom főoltárának szobrán (1713), továbbá ismeretlen festőtől származó szép barokk oltárképén jelentkezik, amely legendájára, a kezében kizöldült száraz ágra is utal. Egyik, századunkban épült szegedi templomot szintén József tiszteletére szentelték. József a legelterjedtebb szegedi férfinevek egyike. Sajátságos módon csak a XVIII. század második felében bukkan föl. Ennek oka az, hogy Szent József tisztelete spanyol ösztönzésre csak a barokk időkben válik általánossá. Először a Habsburgház férfitagjai viselték ezt a nevet, és az ő példájukra terjedt el az arisztokrácia közvetítésével mind szélesebb társadalmi körökben. Láttuk, hogy József napja már a tavasz kezdetét jelenti. Egy kalendáriumi eredetű szentencia szerint József kedvessége, jó év kezessége.

133 Vannak, akik nem iparkodnak házuk előtt és udvarukban a hó eltakarításával. Ha ezt valaki a szemükre veti, tréfásan így védekeznek : nem vergődők vele, Szent Józsefot fogadom mög, majd elhordja ű. Felsőtanyaiak szerint a cigány is azt mondja: Szent József után, ha pörölyvassal ütik is a földbe a füvet, akkor is kibújik. Úgy vélik, ha ezen a napon szép az idő, akkor jó termés várható. Algyőn a méhtartó gazda e szavakkal ereszti ki méheit: Atya, Fiú, Szentlélök Isten nevibe induljatok, rakodjatok, mindön mézet behordjatok! A napot az idősebb alsóvárosi és tanyai nép félünnepnek tekinti. „Szent József odakint — írja

134 Tömörkény — igen nagy tiszteletben van. Ez nem megy ugyan valami lármásan, de azért megvan a lelkekben. A kalendáriumban nincsen a nevenapja piros betűkkel írva, azonban annak tartatik. Nincsen ember, aki ezen a napon dologba állana. József napján a földet szerszámmal durkálni nem szabad. Ilyenkor csönd van és ünnep. A tanyák csöndesek, csak délután felé hallatszik erről-arról a gyermekekéneke. Szent Józsefet így éri minden nevenapján a tisztelet. Szobrot, vagy ilyesmit azonban nem állítanak neki." 132 Hilf 46. 133 Mondókák az év napjaihoz. Nyr 1901, 343. Winkler Imre adata. 134 Gerendás szobákból 4 ; Vö. még Homokos világ 188. 256