Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)
Mint ismeretes, a korbácsolás az újesztendei szerencsekívánásnak különös fajtája. A zöldág a megújuló élet jelképe. Egyfelől a betegség szellemét akarják vele távozásra kényszeríteni, másrészt pedig analógiás varázslatnak tekinthető. Elhomályosult célja nőknél a termékenység, gyerekeknél a növekedés elősegítése: amint a fának is évről-évre új hajtásai vannak, éppen úgy gyarapodjanak, növekedjenek a megvesszőzöttek is. Az ószentivániak szerint az apró gyerekeket azért is meg kell ódoricsolni, hogy maguk alá ne vizeljenek. Ha Aprószentek napján hó esik, akkor az aprójószág, ha pedig eső, akkor meg a gyereknép pusztul jövőre, 71 a kiszomboriak szerint pedig himlőssé válik. 72 SZERELMES TAMÁS (dec. 29.) a szerelmesködök pártfogója. 73 Aki ezen a napon böjtöl, megálmodja, hogy ki veszi el. Tükröt kell azonban a feje alá tennie. 74 SZILVESZTER (dec. 31.) a naptári év utolsó napja, amelynek hagyományai sok tekintetben összefolynak az újévi szokásokkal. A gyerekeket Algyőn Szilveszter napján szokták mustármagért küldeni. Szintén gyevi szokás, hogy Szilveszter éjszakáján kimennek az ólhoz, megfogdossák a malacok fülét, hogy az újesztendőben szerencsések legyenek. Aki Szilveszter napján legyet fog, az apácaiak szerint szerencsés lesz az új esztendőben. 75 Szilveszter estéjének bővedeste az Újkígyóst neve. Ilyenkor van a templomban a haladás, vagyis az évvégi hálaadó istentisztelet, Te Deum. Ennek bérösök vecsörnyéje a tápai neve. Ugyanis régebben ilyenkor ott gyülekeztek a templom előtt azok a béresek, akik az új esztendőre új gazdát kerestek. Itt is fogadták meg őket. Ez máshol Jézus nevenapján, vagyis az újévet követő vasárnap történt. Tápén valamikor ezen a napon, az esztendő végén kitolókása, vagyis keményre főzött köleskása került az asztalra, hasonlóan Újkígyóson is. Alsótanyán úgy tartják, hogy Szilveszterkor kerek tepsiben kerek kalácsot kell sütni, hogy az esztendő ezzel is kerek legyen. Földeákon újabban kenyeret sütnek, hogy egész kenyérrel forduljanak az új évbe. Tápén azért kell az éjfélt megvárni, hogy talpon menjenek át az újesztendőbe. Balástyán ilyenkor az istállóban felkeltik a jószágot és a karácsonyi takarmányt etetik meg velük. A szilveszterözés, vagyis az éjfél utánig tartó polgári, városi jellegű mulatság, virrasztás népünk körében eleinte inkább csak a fiatalság körében divatozott. A múlt század derekáról néhány jellegzetes rókusi adatot köszönhetünk Varga János buzgalmának. 76 Ő jegyezte föl, hogy akkoriban éjfélkor az óévet ezzel a rigmussal búcsúztatták: Dicsértessék a Jézus Krisztus, A Szűz Máriának szent neve. Tizenkettőt vert az óra, Dicsértessék egek Ura. Lehunyta a vén a szemét, Dicsérjük a Jézus nevét. Tormázzuk be a szemünket, Hullassuk a könnyeinket. Gyászoljuk meg halottunkat, Üssük össze poharunkat ! 71 Kálmány EA.2B16. 72 Kiss M. H., Kiszombor 141. 78 A napról Ünnepi kalendárium 1.111. 74 KálmányEA.2809. 75 MiklyaJ., Csanádapáca 128. 76 Varga J., Szilvesztertől új esztendeig. VU. 1869. 239'
