Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)

vendégségbe hínak, de nem tudok, eküdöm a hideglelésemet! Kisgyereknél a küldést az anyja végezte. Szegedi ponyvairatban

97 is megörökítette alsóvárosi, tápai ráimádkozás : „kűsziklák repennek, halottak főtámannak, Krisztus urunkat mögfogták, Júdás elébe állították. Azt kérdi tűle: mit félsz, mit röszketsz, talán a hideg lel? Nem lel engöm, nem is kévánom. Azt se lelje soha, aki az én keserves kínszenvedésömrü, halálomra mögemléközik. Oh hajnal, hajnal, piros szép hajnal! Engöm vendégségbe hínnak, de én nem mögyök, eküdöm az én igyömet-bajomat, hideglelésemet. Aki ezt ëmondja, háromszó napfőkőtte előtt, mög három Miatyánkot, annyi Üdvözlégyöt, mög ëgy Hiszökegyet, utána ajálja fő Jézus utolsó fázásáé, kínszenvedésié, öt mélységös szent Sebeié, Szent haláláé." Úgy is próbáltak tőle szabadulni, hogy kocsikereket gurítottak a szabadkémény alá, majd a kerékagyba kiáltották : ezt mög ezt harmannapos hideg leli, vidd a pokol mélységös fenekire! Aki mondta, az a beteg fején tartotta a kezét.

98 Akit Szöregen holdújuláskor lelt a hideg, keresztet vetett magára és ezeket mondotta: új hód, új király, házasíti a fiát. Engöm hínnak vendégségbe, de én nem möhetök, kűdöm a hidegömet. Ha fehérnép volt a beteg, akkor a hold nem a fiát házasította, hanem a lányát adta férjhez.

99 Régi gyéviek szerint a hideglelést a Boldogasszonynak kellett fölajánlani. Három hajnalban napkeletnek fordultak, és ezt mondották : Boldogasszony, hozzád kűdjük a hidegünket! Néköd ajáljuk el, hogy Pistát hagyja el a harmannapos hideg! Ha ezt valaki elmondotta, a gyerek meggyógyult. Ha a gyereket kihányta a hideg, és pattanás vagy seb támadt rajta, akkor kilencfélét kellett főzni : árpakását, paszulyt, borsót, lencsét, dióbelet, fügét, szilvát, szentjánoskenyeret, köleskását. Amikor már a Boldogasszonyhoz küldöttek a hideget, akkor ezt a főzetet napnyugatnak kellett kiönteni.

100 Kovács János hallomása szerint hideglelésről szentelt comborkából kellett teát főzni, és éhomra három napig inni. Mások szerint szentelt barka szeméből hármat kellett három nap egymás után elnyelni.

101 Elmúlt a hideglelés, ha a beteg talált kenyérből evett. Akit a hideg lelt, Kálmány följegyzése szerint

102 azt tanácsolták neki, hogy a gyalogúton végezze szükségét, és fölpántlikázott bubákat szúrjon bele. Az útonjárók ráköpködtek, és így elriasztották a hideglelést. Ezerjófüvet nyersen leáztattak és három órával a láz előtt három kanálnyit vettek be. A kutyatejből három csöppet egy kanál vízbe téve nyeltek el. Olyan levet ittak, amelyben uborkamag ázott. Mások fehér liliom levelével készített ágyaspálinkát. Kilenc égetett babszemet összetörve, vízbe téve kellett inni. Kilenc babszemet egészben kellett lenyelni, és amikor a beteget a hideg lelte, liszteszsákkal kellett jól megveregetni, és észrevétlenül vízzel leönteni. Más változat szerint kilenc babszemet kellett a betegnek lenyelnie, utána rögtön ágybafektetni, és kilenc tárgyat rárakni. Kilencediknek szitát választottak.

103 Itták a paszuly összetört székleveleiből készült főzetet is. Debreczeni János följegyzése szerint a bolhát tűre kell tűzni, és vele 9 szem búzát visszafelé olvasni. Vagyis: a bolha kilenc, azután a búza lesz 8, 7, 6, 5, 4, 3, 2, 1. Ezután a búzát és bolhát vízzel kell leönteni. Ha a leszűrt vizet a hideglelős megissza, baját elveszíti. Mielőtt az esztendőben először harapunk valami friss gyümölcsbe, ezt kell mondani : újság hasamba, hideglelés pokolba! 97 Legújabb köszöntő ének a boldogs. szűz Máriához s a hideglelés és szemfájás imája. Összeszedte Pető Mihály. Szeged é. n. Traub. 98 Grynaeus Tamás gyűjtése. 99 A Hold 11. 100 Kálmány L., Összeférhetetlen táltosainkról. Ethn. 1917, 310. 101 Kovács 389. юг £д 2857. 103 Kovács 388, 389. 174