Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)

Már a XVIII. századtól kezdve mindig voltak, akik szűkösen ebből éltek. Sztriha. Kálmán írja, hogy kocsin, gyalog elvitték más vidékekre is. Természetes, hogy alig volt dorozsmai ház, ahol garmadával ne lettek volna orvosságnak való füvek. Ezeket János és Pál vértanúk ünnepén (jún. 26.) a templomban is megszenteltették.

28 Legtöbb füvet, virágot a Maty és Tisza, továbbá az Öregtisza szentmihályteleki partjain, széksós tavak mentén, zsombékokban találtak. A szegedi piac dorozsmai füvesasszonyaival, készletükkel gondos tanulmányban Grynaeus Tamás foglalkozott.

29 Leírja küzdelmes életüket, orvosi és botanikai szempontból ismerteti füveiket. Megállapítja, hogy legnagyobb részük a legkiválóbb régi magyar orvosi könyvek javaslatai között is előfordul. Grynaeus eredményeire most következő felsorolásunk jegyzetanyagában folyton utalunk. Népünknek a boszorkánypöröktől századunkig felbukkanó orvosi füvei, virágai, levelei, magjai, illetőleg ezeknek főzetei, kenőcsei : anyafű (Herba Melissae oficinalis): gyomorbántalmak ellen főzik; anyalevél (Sennae Indicae) : patikaszer hashajtónak ; anyaméhfü (Herba matricaria) : patikaszer gyomorbántalmakról ; árvacsalán (Lamium orvala): főzete orrvérzésről, sülyről hasznos; atracél (Anchusa officinalis) : levele vágási sebre hasznos,

30 már Fuchsiusnál is,. régi neve ebnyelvűfű; beléndekmag, népiesen bilíndökmag, böléndökmag: fogfájásról; betonikafü (Stachys porticinalis). Tömörkény emlegeti.

31 birsalmamag: emlőbántalmakról ; bodza: sokfélére hasznos. A szárított bodzavirág főzete a bodzatea: köhögésről isszák. A Szent Antal tüzét olyan bodzabéllel borogatták, amelyre kámforgolyót kapartak. A bodzafa összemetélt és vajban pirított háncsával gyerek ótvarát kenegették. Gallyainak héjával daganatot borogattak. A házak kerítésére pünkösdkor tűzött virágzó ágát eltették és ha valakit 5ze7(hűdés) ért, megfüstölték vele.

32 cickefark (Achillea millefolia): főzete tüdőbetegeknek, vesefájósoknak;

33 citromfű: főzetéről a boszorkánypörökben olvasunk;

34 comborka (Mentha pulegium): régebben Nagyboldogasszony napján (aug. 15.) a templomban szenteltették. Főleg hideglelésről javasolták ; dictametfű (ezerjófű?) : a boszorkánypörökben bukkan föl ;

35 diófalevél: főzete köhögésről használ; dohánylevél: karácsonyi mézzel megkent dohánylevéllel nyillalást borogattak;

36 édösfa (Glycyrrhiza echinata) ; köhögésről ;

37 ezörjófű (Erythrea purchella). Már Fuchsius emlegeti ; Teája sok bajban hasznos : hideglelésről, köhögésről, mellbetegségről;

38 28 Sztriha Kálmán 319. Eredetileg nyilván Szent Ivánnak, a templom védőszentjének ünnepén (jún. 24.). 29 Gyógynövényárusok Szeged piacain. Az Országos Orvostörténeti Könyvtár Közleményei. 30. Budapest, 1964. Vö. még Tímár L., Vadvirágok Szeged piacain. Az Agrártudományi Egyetem Kertes Szőlőgazdaságtudományi Karának Évkönyve. II. 1951, 109. Virágnevei népnyelvi forrásként alig: használhatók. 30 Kovács 391. 31 Tömörkény I., Tanyai orvosságok. Ért. 1907, 244. 32 Ért. 1907, 244., Kovács 301. 33 Grynaeus 100. 34 Reizner IV, 400. 36 Reizner IV, 390. 36 Kovács 389. 37 Grynaeus 101. A botanikus Győrffy István ördögódat nevét is hallotta. 38 Kovács 389, 392. 159