A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-1. (Szeged, 1980)

Tóth Ferenc: A makói parasztgazdaságok ellátottsága 1781-ben

összege. Egy telkes jobbágyra eső házi és hadi adó átlaga 18, a házas zselléreké 4 forint. A tűzvész igen súlyos gazdasági-társadalmi következménnyel járt. A kárvallott házas zsel érek 71 százaléka hazátlan zsellér sorba süllyedt. Mindössze öt családnak sikerült a v olt házát részben vagy teljesen újjáépítenie, ezt is csak az állatállomány árubabocsátásával tudták elérni. A telkes jobbágyok 11 százaléka nem tudta a házát helyreállítani. Rokonokhoz vagy inkább szállásra költözhettek. Állatállományuk 31 százalékkal csökkent. A kárvallott telkes jobbágyokat is érzékenyen érintette a tűzvész, de jogállapotukban változás nem történt. Tűzvészek és más természeti csapások ellenére Makó a 18. század végére virágzó mezővárossá kezd fejlődni. Természeti és gazdasági adottságai kedvezőek, földje jó minőségű, jobbágytelkei az országban a legnagyobbak közé tartozanak, a püspökföldesúrtól a függési viszony taksás jobbágyi, az egész határ úrbéres föld, a Maros 1754. évi szabályozása után ezek az évtizedek árvíztől mentesek. 70