A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-1. (Szeged, 1980)

In Memoriam Dr. Gallé László (1908–1980)

1939-től a kassai Rákóczi Múzeumban működött, majd 1945 után, hogy Kassáról visszatelepült, Bálint Alajost a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsa és a KOF a Kecskeméti Városi Múzeumhoz osztotta be. Miniszteri biztosi minőségben számba vette a múzeumokat és műemlékeket ért károkat Cegléd, Nagykőrös, Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kiskőrös, Kalocsa, Szeged, Makó, Hódmezővásárhely városokban és irányította a helyreállítási munkálatokat Cegléden, Nagykőrösön és Kecskeméten. Neki kellett megszerveznie a Csongrád, Békés, Csanád, Bács-Bodrog és Pest megyék területén a magángyűjtemények biztonságba helyezését. Részt vett a székesfehérvári István király Múzeum újjárendezési munkálataiban is. 1949 decemberétől 1968 decemberéig Szegeden volt múzeumigazgató. Igazgatása alatt a múzeum két új szárnnyal bővült, helyreállították és kiállítási célokra alkalmassá tették a szegedi vármaradványt. Korszerű kiállításokat készítettek; Bálint Alajos több mint 25 állandó kiállítás munkálatait irányította. Újjászervezte a szegedi Képtár anyagát, s azt is lehetővé tette, hogy folyamatosan ideiglenes kiállítások adjanak hírt az ország képzőművészeti életéről. A Móra Ferenc Múzeumot igazán második otthonának érezte. Dolgozószobájának ablakait sokan láthatták világosnak jóval a hivatalos órák után is. Kassai tartózkodása alatt Vizsolyban ásatott. A felszabadulás utáni jelentős ásatásait Nyársapát, Kiskunfélegyháza, Diósgyőr, Esztergom-Szentkirály, Tápé, Nagylak, Földeák, Dorozsma, Pusztaszer, Röszke, Kübekháza középkori lelőhelyein végezte. Tudományszervezési munkái közül kiemelkedik a „Móra Ferenc Múzeum Évkönyve" tudományos folyóirat megindítása, az említett ásatásokról szóló tanulmányai is itt jelentek meg. Munkaközösséget szervezett, mely feldolgozta a miskolci múzeumban levő Muhi pusztai anyagot, mely önálló kiadványként jelent meg. Múzeumi munkásságának elismeréséül a „Szocialista Kultúráért" és a „Munka Érdemrend" kitüntetésekkel jutalmazták. 1958-tól 1966-ig meghívott előadóként középkori tárgyú kollégiumokat tartott a szegedi József Attila Tudományegyetemen. Előadásai a magyar honfoglalás koráról, a középkori magyar falukutatásokról, a középkori építészet kérdéseiről szóltak. Előadásait a szegedi múzeum tárgyi anyagának bemutatásával szemléltette. 1964-ben eredményes oktatói munkájának elismeréséül с egyetemi docensnek nevezték ki. Oldalakat tenne ki, ha felsorolnánk azt a széles körű társadalmi tevékenységet, mellyel a múzeumügy országos és helyi elismeréséhez jelentős mértékben hozzájárult. 1968 telén közszeretettől, megbecsüléstől övezve vonult nyugdíjba, s még bő 12 év jutott neki osztályrészül, szerettei körében, az otthonossá vált város díszletei között. Bálint Alajos munkásságát méltatva úgy érezni: e gazdag, tevékeny élet, melyből csaknem fél évszázad telt el a múzeumügy, a közügy szolgálatában, —a költőt idézve — valóban „áldomás" volt Bálint Alajos számára, és derekas „férfimunka". 6