A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-1. (Szeged, 1980)

Tóth Ferenc: A makói parasztgazdaságok ellátottsága 1781-ben

szerepel, ami a tehén- és a lóistálló különválását jelenti. Oláh Mihály telkes gazda teheneit akolban tartotta. Sertésól a telkesgazdák 88%-ánál, a házas zsellérek 83%-ánál fordul elő. 16. táblázat A vizsgált házak disznóóllal való ellátottsága (százalékban) Disznóól száma Jobbágy Zsellér 0 12 18 1 27 53 2 55 23 3 6 6 100 100 A disznóólat általában az első szomszéd felől udvarkeresztben építették. Görbe Ferenc 1787-ben bepanaszolja a városnál szomszédját, Diós Sándort, hogy a sertésólat fundusához közel építette. Diós Sándor védekezésében egy általános gyakorlatra hivatkozik: „ezen épületem eö neki tsak legkisebb kárára sem lehetett, melyért az maga helyén meg ne maradhasson, mivel a magáé sokkal közelebb vagyon Szemes Istvánéhoz, hasonlóképpen Szűcs Ferencé és B. Szűcs Jánosé szomszédgyaikhoz ... sőt 400 ollyas formán, és oly közel való épületek is a városban találtatnak, mellyek éránt senki mind eddig nem panaszolkodott."

37 A tyúkóllal való ellátottság is jelentős: a telkes gazdák 93, a házas zsellérek 48%-ánál fordul elő. Ólban történő baromfitartás a gazdálkodás bizonyos szintjét mutatja. 14%-ot tesz ki azon háztartások száma, ahol tyúk-kárt jeleztek, de tyúkóluk nincs. Kettős tyúkól házas zselléreknél egyáltalán nem fordul elő, telkes gazdáknál a tyúkólak 33%-a kettős ól. Varga György telkes jobbágynak külön lúd ólja is volt. A birkák elkülönítésére szolgáló esztrenga átlagosan minden negyedik telkes gazdánál fordul elő (24%). „A vesszőből fonott fejő isztronga"

38 később teljesen kiveszett Makón. A gabonát kasban és hambárban tartották. Az életes vagy gabonás kast szánkótalpra építették, felfelé szélesedő, vesszőből font falát kívül-belől tapasztották. A kas a török idők emlékét őrzi. A „futások" alkalmával lovat fogtak elé, és valami közeli rejtekhelyre vontatták.

39 Földközelben állt, csak tuskót vagy követ tettek alá. Bátky Zsigmond szerint tűz esetén elvontatható

40

, ezt a feltevést a makói tűzvész nem igazolta. Az életes kas tapasztatlan változata a kukoricás kas, melyben csöves kukoricát tároltak. Igaz András portáján 3, Halasi Jánoséknál 2 gabonás kas állt; erre nem feltétlenül a nagy mennyiségű gabona miatt volt szükség, hanem adott esetben a búza, árpa, zab, morzsolt kukorica vagy avas gabona elkülönítése miatt. A kis bebúvó ajtó nehézkessé tette a kas használatát. A gabona termelés növekedésével megjelentek a hambárok. A kis befogadóképességű kassal szemben a hambár nagyobb méretű, oldalfalai párhuzamosak, masszívabb és rangosabb építmény. Oláh 37 MVL Tü. jkv. 1787. 80. 38 MVL Tü. jkv. 1798. 27. 39 Bálint Sándor egykori szíves szóbeli közlése 40 Magyarság Néprajza I. kötet Bp. 1941. 2. kiadás, 60. 1. 63