A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-1. (Szeged, 1980)

Tóth Ferenc: A makói parasztgazdaságok ellátottsága 1781-ben

kamrás házat értünk — Lábas Nagy Mihályné zsellér is ott lakott. Ez patriarkális kapcsolatot is jelenthet. A konyha vagy pitar kifejezés sem a tűzkár összeírásában sem a korabeli inventáriumokban nem szerepel. Általánosnak mondható az ilyen megjelölés: „vagyon házam, ahoz tartozandó kamrával és istállóval". A házon tehát nem pusztán szobát értettek, hanem szoba-konyha együttest. A társadalmi rétegződés az alaprajzi tagolódásban is jól tükröződik. A telkes jobbágyok házai 3—6, a házas zselléreké 2—4 osztatúak. Mindez azt mutatja, hogy az újjátelepülés után nyolc évtizeddel — a lakók második nemzedéke — már igen differenciált tagolású házakban laknak. 13. táblázat A leégett házak alaprajzi elrendezése Jobbágy Zsellér db db — 3 17 9 8 1 — 1 3 3 3 — 2 — 33 17 A szoba-konyhás ház továbbfejlődésének fő tendenciája egy vagy több kamrával való bővülés. A második szoba főleg társadalmi rangot fejez ki, a kamrák növekvő száma pedig a gazdaság differenciáltságát is. Általánosítás céljából a helyiségek elnevezésétől eltekinthetünk, az előfordulás %-os megoszlása: 14. táblázat A vizsgált házak alaprajzi tagolása (százalékban) Jobbágy Zsellér összesen 2 osztatú 3 osztatú 4 osztatú 5 osztatú 6 osztatú A vizsgált városrészben többségében 3 osztatú házakban laktak, de a telkes jobbágyok közel fele ennél nagyobban. A városi átlag lényegesen rosszabb, hiszen a mintavétel a városközpontot reprezentálja. Ennek korrekcióját a dicalis összeírások alapján a házak osztályba sorolásával végezhetjük el. Szoba-konyha Szoba-konyha-kamra Szoba-konyha-kamra-kamra Bolt-szoba-konyha-szoba Szoba-konyha-szoba-kamra Szoba-konyha-szoba-kamra-kamra Szoba-konyha-szoba-kamra-kamra-kamra — 18 6 52 53 52 33 29 32 9 — 6 6—4 100 100 100 61