A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-1. (Szeged, 1980)

Tóth Ferenc: A makói parasztgazdaságok ellátottsága 1781-ben

kád, 1 vatkának való 5 akós hordó, 2 cserép tál, 2 katlan (vas ajtóval). A serivó házban a föld kemencén kívül 2 pad található.

24 A zsidóság közvetlenül a földesúr fennhatósága alá tartozva külön községet képez a városban. 1773-ban az 50 család között 1 üveges, 3 szabó, 1 vésnök, 1 rozsolis készítő van. A malmok száma a népességgel arányosan gyarapodott. Makó alatt a Maroson 1721-ben egy vízimalom kelepelt, 1753-ban kettő, 1781-ben négy, 1790-ben kilenc. A ház- és tárhajóból álló vízimalom értéke és fenntartása jelentős költségbe került. Egy 1788-ból származó specifikáció szerint:

25 Az egész vízimalom alkuja volt f 350 A kotsinak kétszeri felmenéskor fizettem 24 Kormányosnak hazáig való bére volt 36 Mester embernek munkája értékkel együtt tészen 100 Vas ára 25 Két kő 12 100 Deszka 18 két Csákány 3 Létz és Sindely Szeg 10 Sindely 16 Kovács munka 4 Bor ára 20 Somfa 8 Nagy szegek Summa 626 Adtam a Malomhoz egy Csónakot 24 650 Előfordult, hogy a molnárok egymás őröltetőit elcsalogatták. Az egyik malmos bepanaszolja Balog Józsefet és feleségét, mert „a múlt ősz ulta minden módon azon vagyon, hogy az én malmomba senki ne öröllyön, hanem csak az övébe, e végre az én malmomat mindenekelőtt gyalázta, rossznak mondta, ha leeresztettem a kerengőjét, ő feleresztette, az örlősöket az én malmom elől elhívatta, és elhitette, hogy most vágták a követ, most darálnak rajta ... melly által énnékem igen sok kárt okozott."

26 Az áradások, a fagy és a távolság miatt a folyamparti városban is nagy szerep jut a száraz malmoknak. 1781-ben 23 van belőlük, a tűzvész egyet hamvasztott el, melynek értéke 300 forint. A kivetett taxa évi összege vízimalom után 6, szárazmalom után 3 forint. Az ipari tevékenység nem szakadt el a földtől. A kárt szenvedettek közül kettőnek szölleje, egynek dohány földje volt. A kereskedelmi forgalom vásárokon és piacokon bonyolódik. Makó város urbáriuma a beneíiciumok között említi : „Vásárló Piacz vagyon az Helyben, ahol a Naturálékat néha néha tűrhető áron el lehet adni."

27 Négy országos vásártartás jogát szerezte meg a város, a hetivásárokat szerdán és pénteken tartották. A vásárok árendásai 1787-ben említik, hogy a vidékiek „vízen számosabb életet vagy más egyéb jószágot venni ... szoktak."

28 25 MVL Tü. jkv. 1789. 28. 26 MVL Tü. jkv. 1787. 62. 27 Országos Levéltár Mikrofilmtár: 4164. 28 MVL Tü. jkv. 1787. 37. 57