A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-1. (Szeged, 1980)

Tóth Ferenc: A makói parasztgazdaságok ellátottsága 1781-ben

2. táblázat A parasztság rétegződése az úrbérrendezés idején (százalékban) Jobbágy Zsellér Hazátlan zsellér Magyarország Makó 67 51 27 35 6 14 A társadalmi rétegződés ilyen nagyfokú előrehaladottsága párosul a földterület nagymérvű elaprózódásával is. Ez a társadalmi-gazdasági körülmény teszi szükségszerűvé az intenzív kertészkedés kibontakozását. A reprezentatív felmérések során a mintavételt — köztudottan — úgy végzik, hogy elméletileg egy teljes felvétellel azonos eredményt legyen képes adni. Egy tűzvész során keletkezett „mintavétel" vak természeti csapás eredménye, ezért feltétlenül korrekciót igényel. Ha társadalmi rétegződés szerint összevetjük a megégett városrészt a városi átlaggal, mintegy 5—10 százalékos eltérést mutat. 3. táblázat Társadalmi rétegződés Makón és a megégett városrészben (százalékban) Jobbágy Zsellér Hazátlan zsellér 51 35 14 61 31 8 A GAZDASÁG ÁLLAPOTA A tűzvész idejére a mezőgazdaság két fő ága : a földművelés és az állattartás — a földterület igénybevétele alapján — hozzávetőlegesen azonos szinten állt. Már az állattartásnak nincs meg az az uralkodó szerepe, mint néhány évtizeddel azelőtt, a földművelés szerepe jelentősen megnőtt. 4. táblázat Makó határának művelési ágak szerinti megoszlása 1779-ben Jugerum(1100 D-öl) % Legelő Rét Szántó Belső fundus Kert, szőlő Erdő Állóvíz, tó 73 291 100,0 Makó A megégett városrész 22 222 30,3 11 634 15,9 33 581 45,9 460 0,6 1 187 1,6 469 0,6 3 738 5,1 51