A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-1. (Szeged, 1980)

Tóth Ferenc: A makói parasztgazdaságok ellátottsága 1781-ben

sómat és a miatt szegény árváimnak rajtam való siralmokat kegyes szívére véve engemet megszabadítani és az által mind magamat, mind árváimat megvigasztalni méltóztasson."

2 Makó a tűzvész idején Jelek: 1.= a leégett házak; 2.= a tűz keletkezési helye; 3.= a Nagyér Újabb tűzvész megelőzésére elrendelték, hogy minden háznál legyen pernyegödör. 1791-ben kötelezővé tették, hogy minden gazda az udvarán vagy háza körül kutat és víztartó helyet csináljon. Megtiltották, hogy bárki a szomszédja kútját használja.

3 TELEPÜLÉS, JOGÁLLAPOT, NÉPESSÉG A török hadak Makót három ízben perzselik fel, de a település folytonossága mégsem szakadt meg. A kontinuitás topográfiai, népességi, gazdálkodási tekintetben, sőta jogállapot vonatkozásában is kimutatható. 1699-ben az újjátelepülés a régi makói templom környékén, vagyis nagyjából az eredeti helyen, a Nagyér és a Maros 2 Csongrád megyei Levéltár (továbbiakban CsmL) Csanád vármegye nemes közgyűlésének iratai 1781. szeptember 19. 3 Eperjessy K., írások a régi Makóról. Makó 1928. 6—7 lap. 49