A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-1. (Szeged, 1980)
Juhász Antal: A szegedi közlegelő bérbeadásának kezdetei
6. A vidéki haszonbérlő szabad ugyan a haszonbérelt földjén jószágot tartani, de egyáltalában tilalmas lészen a Város közlegelőjére ereszteni, mely esetben ha rajta tapasztaltatik, s bármelyik jószága megfogaték, egy darab szarvasmarhától, lótól pengői 2 frtot — egy darab juhtól 24 p. krt — egy darab sertéstől pengői 2 frtot büntetésül fizetend. 7. A helybeliek, kiknek fekvő vagyonuk nincsen, jótállót hozni tartoznak; a vidékiek pedig az illető hatóságtól vagyoni biztosítékot kitüntető okmányt hiteles alakban előmutatni. 8. Köteles a Bérlő a haszonbéri öszvegre nézve tötkéletes s törvényszerű biztosítékot adni, s ennek eszközlésére kívántató költségeket, t. i. bélyegzett papirosokat, előre jegyzést s más kivánvántatókat saját költségén eszközleni, s minden tekintetben legczélszerűbben a Várost bátorságosítani, s ezzel költségeket az árverés alkalmával azonnal lefizetni, mely ebbeli költségek az árverés alkalmával azonnal lefizetni, mely ebbeli költségek pótlásait semmi szin alatt sem követelheti vissza a Várostól. 9. Ha netalán ezen tíz évi haszonbéri idők alatt ezen kibérelt városi közlegelő-földekre adó vettetne, köteles a Bérlő a haszonbérelt földek után járuló királyi adót kifizetni. 10. Tartozik a Bérlő a kibérlett föld határvonalait és dűlő felosztásokat, kváltozásokat, alattomos foglalásokat és a határvonal rontását azonnal a Városnak bejelenteni, különben köteles minden onnan származandó károkat s költségeket a Városnak megtéríteni. 11. Marhadög, jégeső, szárazság, tűzveszély vagy más elemi csapás, vagy épen a föld minemüsége miatt, s egyáltalában semmiféle ok bagy ürügy alatt sem fog a Bérlőnek szabadságában állani, a bérlő időnek eltelte előtt a haszonbérléstől elállani, vagy a bérleti somma leszállítását avagy bármi kárpótlást követelni ; az ilyes követelésekről tehát a Bérlő már előre tökéletesen lemond. 12. Ha a Bérlő a meghatározott haszonbéri díjat a kitűzött s fönnérintett határidőben meg nem adná, vagy ha jelen szerződés bármely pontját s kötelezettségét megszegné, teljes joga és hatalma elend a Városnak a kötelezettséget megszegő Bérlőt a haszonvételtől önhatalmilag rögtön minden előleges megintés nélkül elmozdítani, s a haszonvételt az eként elmozdított Bérlő kárára s veszedelmére azonnal tartandó egyszeri árverés utján haszonbérbe bocsátani, s azonnal az új Bérlőnek által is adni ; mely tettleges visszafoglalás esetében szintúgy, valamint más esetlekben is, hol a Bérlő ellen a bírói közben járás felhivatnék, szabadságban leend a bérebeadónak, úgy a fizetetlen s teljesítetlen maradt haszonbéri díj, a mulasztási időtől számítandó 6-os kamatok s okozott költségek megtérítését, de az új árveréskor, ha netán ezen szerződésbe foglalt öszvegnél kevesebb Ígérteinek, ezen árkülönbséget is, az egész bérleti időre minden járulékaival egyetemben követelheti, — A mint tehát a Bérlő erre köteles, úgy aláveti magát a szabadon választandó, s 18 32 /16-ik évi 20-ik és 1940. 11-ik t. cikk értelmében eljárandó bármely szóbeli bíróságnak, vagy a törvényhozás által ezentúl behozandó bárói illetőségnek akkép, éhogy az ítélet végrehajtása a Bérlőnek mindennemű ingó s ingatlan bárhol találtató javaiból az 1836. 15-ik t. cikk értelmében a Városnak szabad választása szerint eszközöltessék, ünnepélyesen lemondván a Bérlő minden kifogások s ügyorvoslatokról jelesül: a visszahelyezés szorgalmazásáról, feljebbvitélről, ellentállásról s perújításról. 13. A mint a Bérlő vagy Bérlőtársak egyetemeslegesen, úgy ha később a bérbe adó Város engedelme mellett többen társulnának a bérlethez, ezek is kötelesek nejeikkel együtt mind a hoszonbér pontos fizetésért, mind pedig a szerződésben foglalt összes feltételek pontos teljesítésért egyetemlegesen, azaz: egy mindnyájáért, s mindnyájan egyért jót állani, s fizetői kezességet vállalni. 14. A bérlő minden bármi néven nevezendő királyi kisebb haszonvételek a bérelt földön leendő gyakorlatától, hatalmaskodási s azon felül azonnali elmozdítási büntetés terhe alatt eltiltatik. 15. Noha jelen szerződés erejénél fogva a bérbe adó Városnak teljes joga vagyon ezen haszonbéri kötésből eredő követelések iránt kielégítését a Haszonbérlő összes vagyonából s szabad választása szerint eszközölni, a Város nagyobb bátorságára mindazonáltal közös akarattal megállapítatik, hogy a kibérelt földből a haszonbéri idő alatt nyert gabona még kívül a földeken, vagy még a föld gyomrában mint vetés, vagy már a föld területén, de tőle még el men válva, épúgy tekintessék mint a Városi részére 1840. 22-ik t. cikk 35. §-sa értelmében különösen lekötött ingó zálog; — mindezen termes tehát a Haszonbérlő által már most előre s az egész haszonbérleti idő alatt a fönnemlített törvény értelme szerint zálogba adatik, s minden évben mindaddig zálognak fog tekintetni, s elhordatása a Város által tettleg gátoltathatik, míg a városi követeléseknek s tartozásoknak elégtéve nincsen, feljogosíttatván a Város a haszonbérlő által arra is, hogy a fönnebbi lekötés biztosítására, megőrzésére s kezelésére ezennel a szükséges rendeleteket s lépéseket tetleg a Haszonbérlő költségeire megtehesse. Amellynek nagyobb erejére nézve jelen szerződés az illető felek által saját kéz aláírással részint kereszt vonással megerősített Szegeden Martius hó 6 853 Ausländer Rozália Ausländer Albert neje saját kezem x vonása. 42
