A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-1. (Szeged, 1980)

Gaskó Béla: Adatok a Szeged-körtöltés melletti erdősáv Cerambycida-faunájához

Botanikailag az erdősáv és környéke még eléggé feltáratlan, annak ellenére, hogy szórt adatok már a századforduló idejéből vannak. (Pap 1893, Lányi 1914). Mivel a már meglevő erdők a legújabb városrendezési tervek szerint alapul szolgálnak egy kialakítandó nagyobb zöldövezetnek (Beliczay 1974, 1975), erre mindinkább szükség lenne. Vízállásos rész a rókusi töltés mellett AZ ERDŐSÁV ROVARTANI JELENTŐSÉGE A körtöltés melletti erdősáv ültetett erdő. A Tisza és a Maros hullámtéri társulásain kívül, még ma sincs közvetlen kapcsolata egyetlen más jelentősebb erdőséggel sem. Ennek megfelelően az adott területen őshonos xilofág Coleopterákról nem beszelhetünk.. A napjainkra jellemző bogárfauna xilofág komponensei két úton kerülhettek a területre. Vagy behurcolták őket, vagy olyan fajok, amelyek a hullámtérről települtek ide. Már Vánky József és Vellay Imre (1894) felhívták a figyelmet a behurcolás tenyéré : „ — Ezen körülményekhez még nem csekély részben járul Szeged áru-forgalma^ amely által elég gyakran nem itthonos fajok is kerülnek a kutató merítő hálójába—" Több behurcolt xilofág faj megtelepedését elősegítette, hogy Szeged néhány parkja (közöttük az újszegedi Népliget) és az utakat szegélyező fák egy része túlélte a fainséges idők (1879, 1919, 1944/45) kitermeléseit. A felsővárosi makkoserdőben (bár rendkívül csekély számban) szintén akadnak olyan fák, amelyek legalább egy tarvágást átvészeltek. Nem lebecsülendő a város körüli kertek szerepe sem, mivel a gyümölcsfák és a szőlő jónéhány bogárnak tápnövényei. Az esetek többségében nagyon ne431