A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-1. (Szeged, 1980)

Juhász Antal: A szegedi közlegelő bérbeadásának kezdetei

földeket az elsőtől az utolsó holdig szántották, hiszen tudjuk, hogy időközben a Város határában másutt is volt gyeptörés, éppen a belső legelők rovására. 1871-ben az árverező bizottság az alsórészi járásokon ígért alacsonyabb haszonbért magyarázva írta : „... a kérdéses járási földek kétszer 10 évi használat után immár nagy részben kiélve vannak" [kiemelés J. A.] — ami ugyancsak a bérföldek műveléséről bizonykodik. További következtetésekre juthatunk az 1881. évi felsőjárási árverési jegyzőkönyv és a haszonbéri szerződések alapján. 1881-ben 12 felsőjárási bérlő Csengelén lakott: A haszonbérlet A bérlő neve Lakása területe Apró István Bene Mihály Fekete Mihály Gombos Péter Kucsora József Rékasi Mihály Sej ben Márton Sugár Pál Tóth József és Pál Tóth Júlia Vig Róza Csengéié a felsővárosi puszta része volt, ahol az 1852. és 1854. évi legelőosztások és a gyeptörés után teremtődtek meg a letelepedés feltételei, tehát bizonyos, hogy akik 1881-ben csengelei tanyán laktak, azok kizárólag bérföldön élhettek. Bene Mihály már 1861-ben, Fekete Mihály, Tóth József és Pál, valamint Rékasi Mihály pedig 1871-től bérlő volt a járáson, így nekik lehetőségük volt korábban tanyát építeni. Tóth Júlia lakóhelyét a szerződés így jelöli : „Csöngőiéi tanyán Kordás F. kapitányság."

49 Innen tudjuk, hogy a Kordás kapitányság 1881-ben Csengelére terjedt ki. Már pedig az árverési jegyzőkönyv szerint 24 bérlő lakott a Kordás kapitányságban. Aligha tévedünk, ha azt állítjuk, hogy ők is járási bérföldön épült tanyában laktak. Egy kivételével valamennyien a Kelői és Majsai határ melletti dűlőn béreltek földet, ami a pusztának a felsővárosi tanyaföldektől (szállásövezettől) legtávolabbi része. Érthető, hogy az ottani bérlők tanyát építettek, mert 12—15 km távoli házból gazdálkodni nehéz lett volna. Ebben a több mint ezer holdas dűlőben egyébként a 23 csengelei bérlőn kívül 7 szentlászlai, 3 majsai és 1 kisteleki bérlő árendált földet. Végül is 1881-ben 36 felsőjárási bérlőről bizonyítható, hogy járási bérföldjén — 10 éves vagy 30 éves földön — lakott.

50 Ők a felsőjárási haszonbérlők 30 %-át jelentik. Az Alsójárásról és korábbi időből a bérlők megtelepedéséről nincsenek ugyan hasonló bizonyító adataink, de a bérlők migrációjának mértékét tekintve úgy véljük, hogy az 1880-as évek elejéig hasonló arányban telepedhettek a feltört járásföldekre a 10 éves földek haszonbérlői. Aki tanyát épített, az bizonyára ragaszkodott is bérföldjéhez, igyekezett megtartani az újbóli árverésen, még nagyobb bérfizetés árán is. Annál inkább, mivel a Város 1871-ben úgy rendelkezett, hogy a haszonbéri idő elteltével a bérlő saját költségén tartozik eltakarítani a bérföldön emelt épületeket.

51 49 CsmL, Szeged v. Tanácsának iratai. Felsővárosi földek szerződései 881—1884. sz. szerződés 50 A bérlők lakóhelyének megjelöléséből egyelőre nem tudjuk megállapítani, hogy 10 éves vagy 30 éves bérföldön laktak-e. Az 1854-ben bérbeadott 30 éves földek szerződésének és névanyagának feldolgozása folyamatban van. 61 Az 1871. évi haszonbéri szerződést 2. mellékletül közöljük. Csöngölel tanya Csöngőié 1562. Csöngőié 1623. Csöngőié 1872. Csöngőié 1496. Csöngőié 640. Csöngőié ? Csöngőié 1847. Csöngőié tanya Csöngőiéi tanyán Csöngőié 1563. 20 hold 56 2/4 hold 10 hold 14 hold 30 hold 50 hold 50 hold 14 6/16 hold 38 hold 20 hold 16 2/4 hold 39