A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-1. (Szeged, 1980)

Szelesi Zoltán: Csáky József utolsó évtizede

Itt azonban meg kell jegyezni valamit, nehogy tévútra vezesselek. Én nem előre megfontolt szándékkal iparkodok új szellemben rajzolni. Az ilyen erőszakoskodás nagyon rossz és tévútra vezet. Az igazság az, hogy már a kezdetnél jelentkezik az új felfogás és utána azt iparkodom teljesíteni. Szóval nem „akarva", hanem természetesen, minden előzetes megfontolás nélkül születik valami újabb. De, majd egy nap meglátod. 37. 66. IV. 29. Itt Párizsban egy nagy esemény történt, amelyből Magyarország nagyon, de nagyon nagy erkölcsi hasznot fog húzni. 25-én nyílt meg a Petit Palais-ban (emlékszel rá!) egy nagy kiállítás: Magyar művészet a X-ik századtól a XX-ikig.

42 Tíz század magyar művészet! Az anyag gyönyörű. Az emberek végtelenül meg vannak lepve. 38. 66. V. 26. Semmi újság. A tavasz nem akar Párizsba jönni. Hűvös van és folyton esik. Sokat rajzolok. Jött az amerikaitól egy új rendelés. Most öntik bronzba. 39. 66. VI. 4. Itt Párizsban megindult valami az érdekemben, ami ha úgy sikerül, mint ahogy akarják, akik velem foglalkoznak, újra felszínre csapnak engemet. A jövő héten vacsorázok az illetővel (aki már vásárolt tőlem), a párizsi (nemzeti) Iparművészeti Múzeum igazgatójával. Ez tulajdonképpen a Louvre. Végre megjött a tavasz itt is. A műtermem vár. Sok rajzot csináltam. Szó van arról is, hogy esetleg illusztrálok rézkarcokkal egy könyvet.

43 De még csak terv! 40. 66. VI. 11. Az utóbbi időben sok jó dolog történt velem. Emberek, fontosak, akarnak foglalkozni velem,

44 és járnak hozzám. Sőt már vásárolt is egy. 42 (1966. IV. 29.), Csáky több levelében örömmel, büszkeséggel és hosszan írt a magyar kiállítás párizsi sikeréről. Értékelésében azonban csak a régi műveket dicsérte, a tárlat modern anyagáról az volt a véleménye, hogy a francia fővárosban az semmi újat nem jelentett. 43 (1966. VI. 4.), Az idős mestert a tavasz, a meleg idő most is, mint mindig, amikor a műtermébe mehet dolgozni, bizakodással, reménnyel tölti el. 44 (1966. VI. 11.), Csákynak a szobrászkodáson kívüli örömét csak fokozzák azok a biztató jelenségek, hogy — amint mondani szokta — fontos emberek akarnak „foglalkozni" vele. 380