A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-1. (Szeged, 1980)

Szelesi Zoltán: Csáky József utolsó évtizede

száról és annak partjáról. Hiába, az embernek egész életében csak egy szép élménye volt: az ifjúsága, még ha valamikor tele is volt az szomorúsággal. A szomorúság elmúlik, megenyhül és végül ez is szép lesz, mert benne van az ifjúság. És az én ifjúságom: Szeged. Kérdezősködöl az életrajzom után. Sajnos, ez lassan halad. Nagy munka nagyon, nem tudom, mikor lesz befejezve. Még messze vagyok a végétől. írod, hogy közölni akarsz valamit a szegedi éveimről, indulásomról, mely voltaképpen Szegedről történt. Ez hosszú dolog és az életrajzomban keverve van a budapesti életemmel. Az egész 100 oldal. Azonkívül franciául írtam. De ha praktikusan érdekel, tehetünk valamit. írd meg pontosan, mit akarsz, és kívánságodra megírom azt Neked külön, magyarul. írd meg, hogy kéziratban milyen terjedelmű íegyen. Nem ígérem, hogy hamarosan meglesz, de nem is fog soká tartani. Szóval erre számíthatsz! 2. 962. I. 20. Itt van az ígért írás. Nem tudom, megfelelő-e, elégséges-e? Kissé talán zavaros, mint az én nagyon hányatott életem. Talán vannak benne kronológiai hibák. De az én életem, gyermekkoromtól kezdve, nagyon komplikált volt. Pontos adataim nincsenek, sőt egyáltalában semmi dokumentumom nincs, amelyre támaszkodhatnék. Szüleim, barátaim mind meghaltak. Jó pár dolgot bizonyosan elfelejtettem. De ami a legfontosabb, azt hiszem, hogy leírtam. Az bizonyos, hogy az igazi művészi tevékenységem csak Párizsban kezdődött igazán és rendszeresen.

2 Budapesten se lakás, se ennivaló, se lehetőség a munkára. Szegeden egy fillérem sem volt, ha ettem is. Anyám férje bár becsületes, komoly, jóravaló ember volt, mégsem tudta megérteni, hogy „nála" nem here módon élek. Arról, hogy törekvésemet megértse, szó sem lehetett. Mihály nagybátyámat kivéve (akinek viszont lehetőségei nem voltak), a család többi tagja megvetett, mint dolgozni nem akaró henyélőt. Ezt tudtam, és éppen ezért minél ritkábban tartózkodtam Szegeden, s csak akkor, amikor már nem birtam erővel. Ha lehetett, dolgoztam. De ritkán lehetett. Soha egy fillér nem volt a zsebemben, s a művészi munka pedig pénzbe kerül. Korántsem panaszkodom. Ez az élet megedzett. 2 (1962. I. 20.) Csáky József nehézségekkel teli fiatalsága, Párizsból régebben küldött levele nyomán a szegedi újságokban már 1910—12 között nyilvánosságra került (Szegedi Eiradó 1910. jún. 4.; Délmagyarország 1912. okt. 24.). Újabban pedig e levelével együtt nekünk megküldött önéletrajzában elevenítette fel ifjúsága emlékeit, melyet Csáky József pályakezdése (Önéletrajzi részlet) címmel, a Tiszatáj 1964. 4—5—6. (ápr.—máj.—jún.) sz. jelentettük meg. 363