A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-1. (Szeged, 1980)

Kürti Béla: Honfoglalás kori magyar temető Szeged–Algyőn

' lis kidudorodás. A 98. sírban a veret külső pereme és a belső mező széle közti sáv gyöngysorral díszített. A belső mezőt mindkét esetben aranyozták. Sírbeli helyzetüket — mely megfelel a más lelőhelyekről

27 ismert formának — a 93. sírban tudtuk megfigyelni (7. kép): az ing ékalakú kivágásának száraira két, egymással párhuzamos sorban erősítették őket, úgy, hogy hossztengelyük egy vonalban helyezkedett el

28

. 7. kép. Részletfelvétel 93. sírról Algyőn hat sírban kerültek elő préselt kerek ezüst ruhadíszek (II. t. 3, 5—7). Valamennyi kerek, kidomborodó közepüket azzal párhuzamosan futó árkolás(ok), gyöngysor(ok), olykor tojásminta veszi körbe. Egy esetben (II. t. 5) a közepet négyzet alakban borda keretezi. Valamennyiüket a perembe ütött lyukak segítségével varrták föl a ruhára. Elhelyezkedési rendszerük kétféle viseleti hagyományt jelez : az egyik esetben a mellkas közepe táján (22, 99. sír; 8. kép) függőleges sorokban találtuk meg őket

29

; máskor (65, 105. sír) közvetlenül anyakon (9. kép) a ruha feltehetőleg négyszögletesre kialakított gallérjára

30 varrhatták fel őket. Az előbbi típusból 2—5, az utóbbiból mindig két db-ot találtunk. A korszak általános viseleti tárgyaként használt tömör, vagy két összeforrasztott félgömbből készült öntött bronz fülesgombok Algyőn 15 sírban fordultak elő (összesen 37 db): általában síronként 1—4 db, egy esetben 10 db. Rendszerük — azaz a hozzájuk tartozó ruhák szabása, e gombok felvarrási szisztémája — még kidolgozásra vár. Bizonyos, hogy a 49. sírban az inget a bal vállon gombolták össze az ott talált fülesgombbal

31

, s a kaftán két szárnyának is lehetett egy belső gombolása 27 Orosháza: Dienes, 1965. 146—149; TiszarofiF: Dienes, 1972b. 53. kép. 28 A felvarrás módjának kétféle lehetőségét Roska, 134. vetette fel először. Mint az algyői és a madarasi X. századi textilmaradványok vizsgálatából kiderült, a két fülecskével rendelkező veretek felerősítése a közelmúlt néprajzi anyagából közismert „felfűzött" módszerel azonos volt : a fülecskét átnyomták a textilen, és a hátoldalon egy cérnát („pertlit") húztak végig valamennyi veret felerősítéséhez. (T. Knotik Márta szíves szóbeli közlése.) — A madarasi leleteket Kőhegyi Mihály dolgozta fel a László Gyula Emlékkönyvben megjelenő tanulmányában, s. a. — 1. még Kőhegyi, 65. 29 Hasonlóan Bálint, 1971b. 49—86, ill. 71. о. 20. kép; 72. о. 21. kép (rekonstrukció). 30 Megay, 43. 31 László, 944. 152. 334