A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-1. (Szeged, 1980)
Sárközi István: Adalékok az 1930–1933-as évek szegedi kommunista pereinek történetéhez
kább figyelemre méltó szakasza Szeged és Csongrád megye munkásmozgalmának történetében. A két per közös és eltérő jellemzőit vizsgálva látható, hogy az első per vádlottjainak túlnyomó többsége kommunista volt. Az 1932—1933-as években hozott ítéletekben már nagy számban szerepeltek baloldali szociáldemokraták is. A két kommunista-ellenes per nemcsak a rendszert kiszolgáló polgárságot hozta izgalomba, de erjesztőleg hatott a munkásokra is. Az SZDP szegedi vezetésében a kizsákmányolókkal megalkuvó politikát folytató vezérrel, Lájer Dezsővel szemben mind gyakrabban nyilvánult meg a bizalmatlanság. Az építőipari szakszervezetből kiindult bizalmatlansági indítványok más szakmákhoz tartozó szervezett dolgozókban is támogatásra találtak. A rendőrségi jelentésekben, az ügyészi vádiratokban is vannak utalások a Lájer Dezső képviselte osztálymegalkuvó politikával szemben történt javaslatokra és előterjesztésekre. Ezt tanúsítja a Szeged város rendőrkapitányának Szeged főispánjánhoz küldött jelentése, 1933 február 12-én. (L. 280. o.) Szélesedett az osztályöntudatos szervezett dolgozók köre, akik mind tevékenyebb szerepet töltöttek be a szakmai szervezetekben és a kultúr- és sport-egyesületekben. Köztük említjük meg Mison Gusztávot, dr. Berkes Pált, Kása Andrást, Török Gábort, Komócsin Mihályt, Komócsin Illést, Waltner Mihályt, Dani Jánost, Bernáth Andrást, Dobó Miklóst, Osztermann Sándort, Schwatcz Aladárt, Pászthy Ferencet és másokat. A kommunista mozgalmat és a marxizmus eszméit nem semmisítette meg az üldözés, s a tiltó törvény. Amikor az elnyomó gépezet szervei és vezetői Szegeden is úgy vélték, hogy gyökerestől sikerült kiirtani a kommunista pártot, újabb szervezkedéssel taláták szembe magukat. így például, 1933. szeptemberében fedeztek fel egy kommunista sejtet, amelyhez több szegedi és szőregi illetőségű kommunista vett részt. Ennek során tartóztatták le a korábban már elítélt, a Gesztey Mihály, Gera Sándor és Gombkötő Péter csoporttal kapcsolatban állt Banda Antalt, Nacsik Györgyöt, Bauer Erzsébetet, Magyar Mihályt, valamint a budapesti törvényszéken perbefogott Nagy Jánost, Szögi Istvánt és Csikós Rudolfot. 56 Másodfokon 1934, január 17-én a kir. ítélőtábla Szegeden hirdetett ítéletet ügyünkben és Banda Antalt „az állam és a társadalmi rend erőszakos felforgatására irányuló bűntettben" 5 (öt) havi fogházbüntetésre, továbbá 3 évi hivatalvesztésre és politikai jogok gyakorlásának ugyanilyen tartamú felfüggesztésére ítélte s kötelezte a perköltség megtérítésére. A letartóztatott és perbefogott, elítélt kommunistákról baloldali szociáldemokratákról pontos személyi leírást és politikai megjelölést tartalmazó nyilvántartást készített a rendőrség. Ezeket az „R. Nyilvántartó lapok"-at bárhová is ment munkakeresés miatt a nyilvántartott „megbélyegzett" munkás, értelmiségi, kubikos-földmunkás, mindenhova megküldték. Mit tartalmazott egy R. Nyilvántartó lap? Mindenekelőtt a nyilvántartásban szereplő születési adatait, foglalkozását, lakóhelyét, letartóztatásának évét, napját, sőt még óráját és percét is. Pontos személyi leírás következett a megfelelő rovatokban. A kommunista vagy kommunista gyanús mozgalmi személy adatlapjának rávezették, hogy: kom. mb., azaz kommunista, megbízhatatlan politikailag. íme néhány a nyilvántartási lapok közül: Széli József Született 1906. II. 1. Szeged Répás u. 15. Foglalkozása: lakatossegéd. Letartóz tátva: 1932. IV. 5-én Szegeden, kommunista szervezkedés gyanúja miatt. Elítélve: 1933. XI. 29-én a szegedi törvényszék ill. a Curia által elítélve 4 hónapra. 67 56 Tamási Mihály: A dolgozók harca a nyomor, a kizsákmányolás és az ellenforradalmi rend ellen. 1929—1935. Szeged, 1971. 50. p. 67 PIA. 652. f. S. 1581. Széli József nyilvántartó lapja. J 279