A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-1. (Szeged, 1980)

Juhász Antal: A szegedi közlegelő bérbeadásának kezdetei

A felsőjárási tízéves földek 1871. okt. 1—1881. szept. 30. közötti bérbeadására tartott árverésről az alábbiakat jelentették:

28 a) „a régi kiosztású s most újból 4275 1140/1200 holdban kiadott felsőjárási földekért egy évi bérösszegül 13 068 frt b) a 43 300/1200 holdnak talált volt erdőmesteri földért 94 frt 50 kr c) a majsai határszélen nyúló legelőbőli új kiosztású 254 holdért" 254 frt — összesen 4 573 hold 240 négyszögölért 13 416 ft 50 kr A majsai határszélen újabb járásföldet azzal a kötelezettséggel szándékoztak bérbeadni, hogy a bérlő tartozzék a majsai határon kijelölendő vonalon árkot húzni, a kibérlendő földön Szeged város pusztái felé keresztül vezető utakat elzárni. A bizottság javasolta, hogy aki ezeket a kötelezettségeket magára vállalja, az a kiszabott 50 holdnál nagyobb területet is bérelhessen. Jellemző, amit az új legelőosztás megokolásául a bizottság megfogalmaz: „... amidőn az egész város határa a szomszéd határoktól 10 éves földekkel elválasztva van, ott hol legszükségesebb, honnét a város földei leginkább bitorolhatok, a kömpöczi határból a majsai határ ... [olvashatatlan szöveg] dombjáig nyitva hagyatott..."

29 Gyakori lehetett, hogy a szomszéd településekről a szegedi közlegelőre hajtották az állatokat legelni — bár valószínű, ezt a szegediek is megtették —, a közlegelőn Szeged felé önkényesen csapásokat, utakat vágtak — ezért a határszéli járások kiosztásával a puszták védelmét is szorgalmazták. 1861-ben és 1871-ben az alábbi területű járásföldeket árverezték: 1861 1871 Alsójárás 4 650 hold 4 504 hold Felsőjárás 4 319 hold 4 573 hold 8 969 hold 9 077 hold 1861-től az alsó- és felsőjárási szerződések külön csoportosítva, rendezve maradtak fenn a levéltárban,

30 ami módot nyújt arra, hogy összevessük a két határrész haszonbérleteinek megoszlását és egyéb sajátságait. A XVIII. század végén a felsővárosi kaszálóövezetben aránylag több volt a nagy területű szállásföld mint az alsóvárosin, és ez a tanya kialakulásban is éreztette hatását.

31 Kérdés, érvényesült-e a több örökfölddel bírók vállalkozó kedve a járások árverésén. Az első, 1852—53. évi osztáshoz képest másodjára és harmadjára kb. ezer holddal kevesebb járást, de az említett kisebb változtatásokkal ugyanazokat a homokföldeket árverezték. 1861-ben kevesebb az 5 holdas kisbérlet, mint tíz évvel azelőtt — pedig a bérlők száma, a korábbinál kisebb területen, mérsékelten emelkedett. 1871-től ez a kisbérlet a járási földeken lényegében megszűnt, ami nem csupán a tanácsi rendeletnek tulajdonítható, hanem annak is, hogy akkora homokföld termése, haszonvétele egy család megélhetéséhez — kiváltképp a megtelepedéshez — az egykorú termelési technika mellett — kevésnek bizonyult. Viszont növekedett a 10 holdas bérletek száma és aránya, különösen Alsójáráson, ahol 1861-ben a bérlők 55%-a, 1871-ben 45%-a árendált ekkora földet. A pusztát 10 holdanként árverezték, és az alsóvárosi közlegelőn ez 28 CsmL, Uo. 1871. 7166. 29 CsmL, Uo. 1871. 6846. 30 CsmL, Szeged v. Tanácsának iratai, Alsójárási 10 éves szerződések 1861 okt. 1—1871. szept. 30. és Uo. Felsőjárási 10 éves szerződések 1861—1871. 31 Juhász A., (1975) 301. 28