A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-1. (Szeged, 1980)

Sárközi István: Adalékok az 1930–1933-as évek szegedi kommunista pereinek történetéhez

dése szerint főbüntetésül 2 hónapi fogházbüntetésre ítélte a törvényszék. Karácsonyi Etelt 15 napi fogházra ítélték.

49 Széli Józsefet, akinek lakásán az illegális megbeszéléseket tartotta a szegedi sejt, valamint az OTB-ban kifejtett kommunista szellemű tevékenységéért 4 (négy) hónapi fogházra mint főbüntetésre és a politikai jogai gyakorlásában 1 évi időtartamban korlátozta az ítélet.

50 Szilbermann Gyula, aki egyik vezető egyénisége volt az osztályharcos szellemben formálódó fiatal baloldali szociáldemokratáknak, az OIB szegedi csoportjának vezetésében vállalt szervező, agitációs tevékenységéért, a Házi Újság-ban közölt „A kapitalista hazafiság" című cikkében a „polgári osztály elleni gyűlölet szítása miatt, továbbá a kommunista eszmeiségű folyóiratok terjesztéséért került a vádlottak padjára. Többek között olvasta, majd terjesztésére tovább adta tiltott kommunista eszméket tartalmazó folyóiratokat; az Új Március, az Ifjú Proletár, a Vilásosság különböző számait. Börcsök Ignácz, Zeisler György, Bitó Mihály tőle kapta a kommunista folyóiratokat, valamint elvállalta, hogy a bebörtönzött kommunisták családjának anyagi és erkölcsi segítése érdekében Vörös Segély bélyegek eladásában és a segély eljuttatásában közreműködik. Testvérével, Szilbermann Ferenccel együtt Gombkötő Péter irányításával „tevékenyen részt vett a kommunista mozgalom szításában s abban vezető szerepet játszott" hangzott a vád indoklása. Szilbermann Gyulát ezért 5 hónapi fogházbüntetésre és mellékbüntetésül pedig 1 évi hivatalvesztésre és politikai jogainak gyakorlásában ugyanilyen időtartamú felfüggesztésre ítélték.

51 Szilbermann Ferencet ugyanilyen időtartamú fogházbüntetésre ítélték. Gera Sándor ítéletét illetően megjegyezzük, hogy az elsőfokon kihirdetett 8 hónapi fogházbüntetést kitöltve, ő nem várta be a feljebbviteli tágyalást, hanem miután szabadlábra került, 1933. február 4-ről 5.-re virradó éjszaka elhagyta Szegedet és sikeresen átjutott a Magyar—Csehszlovák határon. Onnét Spanyolországba ment és internacionalista önkéntesként halt hősi halált a Spanyol Köztársaság védelmében.

52

, Itt jegyezzük meg, hogy Schreiber Béla, a már többször említett rendőrspicli, a „Narancs", aki Sebes László, Nagy János, Szilbermann Gyula és Szilbermann Ferenc társaságában az OIB szegedi csoport vezetőségének is tagja volt, nem szerepel a vádlottak között! Csupán tanuként hallgatták ki a rendőrségen és az ügyészségi tárgyaláson. A feljebbviteli tárgyaláson, már többen is a rendőrség besúgójaként tekintették és a vádlottak védelme részéről követelték Schreiber Béla besügó szerepének kivizsgálását, ilyen értelemben a vádlottakkal szemben elfogultságának megállapítását. Az ügyet azonban eltussolta a főügyész.

53 A királyi Kúria 1933. évi, a korábban kiszabott ítéleteket súlyosbító tárgyalása előtt, az első ítéletben kiszabott fegyházbüntetés letöltésével kiszabadulva a Csillagbörtönből Gombkötő Péter és Gladics József is elhagyták Szegedet és illegálisan Budapesten rejtőzködtek, s az ottani kommunisták segítségével ők is kísérletet tettek, hogy Csehszlovákiába szökjenek. A mintegy 3 hónpos budapesti bujkálás után 1933 decemberében Nyergesújfalu községben egy megbízható bányász-családnál rejtőzködtek, s vártak a kedvező pillanatra, hogy egy csónakos átvigye őket a Duna túlsó partjára. 1934. elején a Dunaparton egy csónakhoz közeledtek, amikor váratlanul, csendőrök vették körül őket. Utólag derült ki, hogy a bányász család egy ismerőse 49 Uo. 3. p., Nagy János visszaemlékezése 1979. december 12-én. (saját gyűjtés). 50 Csml Szegedi kir. főügyészi iratok 343/1932. 4097/1933. alatt, a 11,15, 17. p. 51 Uo. 3. p. 62 Gombkötő Péter, Komócsin Antal közlése. Saját gyűjtés. Délmagyarország 1977. február 7. Sárközi István: Szegedtől—Ibériáig. Gera Sándor forradalmi útja című cikk. 53 Csml. főügyészi iratok IV. 343/1932 az ítélet indoklásából 14—17. p. 277