A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-1. (Szeged, 1980)

Sárközi István: Adalékok az 1930–1933-as évek szegedi kommunista pereinek történetéhez

ter közölték, Screiner Béla úgy mutatkozott be nekik és a part vezetőségnek, mint aki a románok által meg szállt Erdélyből menekült munkás. Nagy János az OIB egykori vezetőségi tagja személyes dokumentumai közül a közelmúltban bemutatott Szögi István szegedi lakostól, a mozgalom egykori harcosától származó Nyilatkozatot, amely egyértelműen bizonyítja, hogy Schreiner Béla „Narancs" jelszóval küldte jelentéseit a szegedi rendőrségnek a jelenlegi Vörös Csillag mozi mellett volt trafikosnak, s hogy a Népbíróság Schreiner Bélát 1945-ben 10 évi kényszermunkára ítélte, miután döntő bizonyítékok álltak rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy sok kommunista és baloldali érzelmű szociáldemokrata lebuktatása és megkínzása, bebörtönzése, felügyelet alá helyezése volt a rovásán.

20 Török Gábor elvtárs úgy emlékezik, hogy több esetben magától Lájer Dezsőtől kapott megbízást, kövesse Schreiner Bélát, betér-e a megadott címre. Lájer Dezső tehát nemcsak tudhatott a rendőrspicli megfigyelő tevékenységéről, hanem maga is adott információt a rendőrségnek az ügynök által a Hétvezér utcai Munkásotthonban hallottakról és látottakról, amelyek ellentétben álltak az ő megalkuvó szemléletével. A pártsejt tagjai megbízásából a fiatalok közül egyre többen vállalkoztak a kommunista folyóiratok és röplapok terjesztérése és a fasiszta diktatúra megdöntésére irányuló harc sikeres megvívásához újabb fiatalokat nyertnek meg. Sokan részt vettek a burzsoá rendszer ellen lázító röplapok terjesztésében. így például terjesztették „Éljen a kommunizmus!", „Munkások! Dolgozók" „Elvtársak! Szegényparasztok!" című felhívást. Egymásnak kézről-kézre adva olvasták az Ifjú Proletár"-t, a „100%"ot, a Társadalmi Szemlet és az „Új Március"-t. Az 1932 júniusában elkészült vádirat állam és társadalmi rend elleni felforgató célzatú tevékenységnek minősítette, hogy a munkásotthonban az Internacionálét, a „Föl-föl ti rabjai a földnek" kezdetű dalt énekelték, amelyben részt vettek: Gombkötő Péter, Nagy János, Bozóki Lajos, Szilbermann Ferenc, Szilbermann Gyula, Strausz Sándor, Machánszky József, Karácsonyi Etel és Lieb Richárd."

21 Az 1932-ben és az 1933. évi ítélethirdetés indoklásában a vádhatóság elismerte ugyan, hogy az OIB szegedi csoportja nem törvényellenes alakulat és a szociáldemokrata párt szervezeti szabályzatához alkalmazkodó tevékenysége megengedett, de azt Lájer Dezső tudta nélkül hozták létre és Gombkötő Péter felelősségét állapította meg abban, hogy az OIB vezetését és tevékenységét az állami és a társadalmi rend erőszakos felforgatására igyekezett irányítani és igyekezett a kommunista befolyást érvényesíteni. Osztály elleni izgatásnak minősítette a vádirat a dr. Szepesi Imre, Sebes László és Gombkötő Péter kezdeményezésére szerkesztett Háziújság kép és cikkanyagát, amely az OIB működése keretében készült. A Házi Újságba az OIB csoport tagjai és a szerkesztőbizottság, valamint az OIB szervező bizottsága tagjai is írtak cikkeket. A Házi Újság őrizetét és olvasásra történő kiadását megbízható csoportoknak, a szerkesztőség Bozóki Lajosra bízta. Sebes László a „Sajtókritikáról", a japánok indokínai háborús politikájáról „Távolkeleti probléma" címmel, Gombkötő Péter pedig „Nyílt levél a szegedi Munkás-Dalegyletnek" címmel, Nagy János a „kapitalista hazafiságról" írt cikket. Dr. Szepesi Imrének, az „Akik dolgoznak" feliratú képösszeállítása, amelyben a kovácsműhelyben folyó munkát ábrázolta, szembeállítva a gazdag tőzsért ábrázoló képet, amelyen a tőkés brilliáns nyakéket és 1000 dolláros bankjegyet nyújt át egy félig meztelen táncosnőnek, mint „Akikért dolgoznak" a tömegek. Továbbá a „Fény és árnyék" című képsorban Sebes László ragasztotta egy20 Az eredeti dokumentumról készült másolat a Móra Ferenc Múzeum birtokában a 80. 18. 21, 81 szám alatt. A Nyilatkozat kelte 1971. XI. hó 23. 21 PIA. 631. f. 1./1932—2880. Szegedi Törvényszék. Vádirat 8—9 p. 268