A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-1. (Szeged, 1980)

Sárközi István: Adalékok az 1930–1933-as évek szegedi kommunista pereinek történetéhez

A Csongrád megye és Szeged munkásmozgalmára vonatkozó levéltári és párttörténeti archívumi források s a már eddig megjelent feldolgozások valamint publikált dokumentum-gyűjtemények, cikkek egyöntetűen bizonyítják, hogy valójában több megyére kiterjedő kommunista pártszervezkedés volt folyamatban, s ennek a Dél-Alföldet átfogó hálózatnak Szegeden volt a központja. A kommunistákat és a kommunista-gyanús szervezett munkásokat árgus szemekkel követő és üldöző rendőrség nyomozói és fizetett ügynökei közreműködésével ezúttal is legelőször a már ismert s nyilvántartott kommunistákat igyekeztek kézre keríteni az 1921. évi III. te. 1. §-ában megfogalmazott „az állami és társadalmi rend felforgatására és megisemmisítésére irányuló bűntett" elkövetésében gyanúsították őket. Köztük Ladvánszky Józsefet is, az építőipari munkásság kiemelkedő vezető és szervező egyéniségét. Őt, már a Tanácsköztársaság megdöntése után Szegeden és Csongrád megyében a kommunista párt újjászervezésében kifejtett tevékenységéért 1922 decemberében 3 évi fegyházbüntetésre ítélte a szegedi törvényszék

11 és akit 1926-ban az MSZMP itteni szervezésével vádolva ismét letartóztattak és csak a „kellő" bizonyítékok hiányában menekült meg az újabb börtönbüntetéstől. Gladics József, a mozgalom másik vezető egyénisége is 1926-ban illegális kommunista sajtótermék terjesztésével és az MSZMP helyi szervezésének vádjával került rendőrkézre és Ladvánszkyhoz hasonló okok miatt kerülte el a börtönbüntetést.

12 Gera Sándor neve is ismert volt a fővárosi és a szegedi rendőrség nyilvántartásában, mint kommunista gyanús. Gera Sándor 1930-ban már a Dél-Alföldi illegális pártszervezés egyik vezető egyénisége volt. Először 1927 szeptember 10-én 14 órakor Budapesten került a kommunistákra vadászó nyomozók kezére, amikor is tiltott kommunista szellemű röplapokat és a „100%" című marxista folyóiratot tartalmazó csomagot fedeztek fel nála.

13 Akkor azonban fiatal korára való tekintettel, valamint „alapos" bizonyítékok hiányában, kéthetes vizsgálati fogság után szabadon engedték, kitoloncolva Budapestről, megfigyelés alá került Szegeden. 1931 január 14-én kezdődött a kommunisták pere, majd fellebbezések folytán 1931 június 4—21. között folytatódott. A vád alá helyezett kommunisták többsége bámulatos helytállást tanúsított. A per első napján, január 14-én például Gera Sándor és Gladics József „Éljen a magyarországi kommunisták pártja !", „Éljen a forradalmi Magyarország!" felkiáltással fogadták a terembe belépő Vild törvényszéki tanácsost.

14 Gera Sándor és Gladics József magatartása a törvényszéki tárgyaláson, az ott elhangzott kijelentéseik arra engednek következtetni, hogy az újabb, a második proletárforradalom győzelmét közeli lehetőségnek tekintették. Tévedésük mellett a rendíthetetlen magatartásukkal bátor helytállásra serkentették elvtársaikat. Azzal pedig számolniok kellett, hogy a törvényszék majd az ítélethozatalban súlyosbító ténynek minősíti kijelentéseiket s a magatartásukat. A törvényszék másodfokú ítéletével, 1931 június 13-án ,Gera Sándort, Gladics Józsefet és Igaz Pált 2 év és 6 hónapi fegyházbüntetésre, Gomba Mihályt 2 év és 3 hónapi, Székely Mihályt, Kákonyi Józsefet, Batik-Rácz Jánost 2-2 évi fegyházra, Kokerületi rendőrfőkapitány 239/1930 res. sz. jelentése. PIA a 651. f. 2. 1930. 1.-5352 m. kir. Szeged kerületi főkapitány helyettesének jelentése a belügyminiszternek 1930. május 31-én. 11 PIA. Kommunista perek Szegeden. Büntetőtörvényszéki iratok 1922—1935. 649. f. Szeged ügyíészség 1922. IV.—1225. 12 PIA 651. f. 2. 1930—1—5352. 13 PIA. 612. f. 3./220. Értesítő jegyzék Gera Sándorról. Törzskönyvi száma: 4092. 14 Csml. Szeged, Szegedi kir. ügyészi iratok IV. 393/1931. Gladics József és Gera Sándor kommunista vádlottak bíróság előtti magatartásáról. 1931. január 16-án a kir. főügyésznek küldött jeentés. 264