A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-1. (Szeged, 1980)

Sárközi István: Adalékok az 1930–1933-as évek szegedi kommunista pereinek történetéhez

A szemináriumok illegálisan, kommunista szellemben folytak. A proletár forrdalomról, a szocializmusról, a Szovjetunióról, Marxról és Engelsről tanultunk."

4 A kommunisták felismerve az ellenforradalmi rendszer által megtűrt, törvényesen engedélyezett kulturális és munkás-sportegyesületekben végezhető politikai nevelő és szervező munka lehetőségét és jelentőségét, a népelnyomó rendszer elleni harcban, erősítették kapcsolataikat a kultúr- és sportszervekben tevékenykedő szervezett munkásokkal és fokozták a politikai nevelő és felvilágosító progapanda és agitációs munkát, így a Munkás Testedző Egyesületben s annak atlétikai, úszó- pó

1

ós és birkózószakosztályaiban. Az 1920-as évek közepétől a Szegedi Munkás Testedző Egyesületben olyan öntudatos, osztályharcos szellemű munkás-sportolók edződtek meg a harcban, mint Boda József, Fehér András, Hosszú-Kovács József, Kása András, Nagy János, Sz. Nagy József, Pászty Ferenc, Pusztai Andor, Pusztai Ödön, Török Gábor és Varró Kálmán.

5 A Szegedi Általános Munkás Dalárdában pedig Berta Sándor, Heiszigh József, Magyar Mátyás, Mison Gusztáv, Mison János, Pintér Géza, Scheyn Nándor, Waltner Mihály és mások igyekeztek osztályharcos szellemű tartalmat vinni a Dalárda tevékenységébe. A szervezett munkások kulturális tevékenysége szerves része volt az osztályharcnak. Gera Sándor, Gladics József, Komócsin Antal, Korom Mihály, Ladvánszky József illegális kommunisták szervező', propaganda és felvilágosító-nevelő tevékenysége egyre mélyebb gyökeret eresztett Szegeden és környékén élő munkások, dolgozó parasztok és értelmiségiek ezrei között. Sikeresen kapcsolódott egymáshoz az illegális és a legális politikai nevelés és szervező munka. A párt sejtek szervezetikiépítésében 1929 végére komoly eredményeket értek el. A KMP Központi Bizottságának hazai Titkársága arra a következtetésre és elhatározásra jutott, hogy megérlelődtek a feltételei annak, hogy Szeged központtal több megyére, Csongrádra, Békésre, Bácsra kiterjedő regionális szervezetet lehet és és kell létrehozni, a Dél-alföldi Kerületi Bizottságot. Mint Borsányi György is megállapítja, „1929 augusztusában a hazai Titkárság vidéki osztálya felvette a kapcsolatot a szegedi kommunistákkal, akik addig az építőmunkások szakszervezetében és az SZDP-ben szervezkedtek. Ez után megkezdték a Szeged környéki sejtek kiépítését. Októberre már kerületi bizottságot hoztak létre...", valamint arra a következtetésre jut, hogy „1930 elején a KMP legjobb vidéki szervezete a szegedi kerületi bizottság volt. A szegedi kommunisták kezükben tartották az egész Délmagyarországra kiterjedő szervezkedő szálait..."

6 A budapesti vezetés úgy döntött, hogy 1930 májusában értekezletre hívja a Dél* PIA-H-f. 6- Farkas István visszaemlékezése 1—2—3—4. p. Szilbermann Erzsébet-Nagy Ernőné a szerző kérésére adott szóbeli tájékoztatása 1979. december 17-én. Pászty Ferenc a forradalmi munkásmozgalom harcosa 1958-ban így emlékezett: „1927-ben tagja lettem a Szegedi Általános Munkás Dalegyletnek, amely ...bátran hirdette a szocialista társadalom eljövetelében vetett hitet és cselekvésre, ellenállásra hívta fel a munkásságot." „1927-ben megalakult Természetbarátok Turista Egyesületének alapító tagja ...voltam, amely a dr. Szepesi Imre által vezettt ifjú kommunisták csoportja volt. Vasárnaponkint kijártunk Algyőre a Tisza partra. Szepesi elvtárs előadásokat tartott részünkre...Az előadások anyaga főleg politikai volt, de kiterjedt az általános műveltség fokozására is." Móra Ferenc Múzeum Történelmi gyűjtemény Szeged. 80.18.3. szám alatt Fénymásolat. 5 Megjegyezzük, hogy Móczán Lajomé szegedi lakos a szerző kérésére 1979. december 3-án adott tájékoztatása és a bemutatott Sz;gedi Munkás Testedző Egyesület fennállásának 25. jubileumi ünnepsége alkalmából a törzstagoknak készített Emlékplaketten ez az évszám és szöveg olvasható: 1910—1935. Az emlékplakettet Móczán Lajosné a szegedi Móra Ferenc Múzeumnak ajándékozta. Pusztai Andor, Török Gábor, Nagy János és Móczán Lajosné közlése a szerző kérésére 6 Legyőzhetetlen erő. A magyar kommunista mozgalom szervezeti fejlődésének 50 éve. Kossuth Kiadó 1968. : Borsányi Byörgy, A kommunista szervezkedés a gazdasági válság és a fasizmus előretörése idején. 1929—1935. Id. mü 81, 84. 261