A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-1. (Szeged, 1980)

Sipos József: A Kisgazdapárt és a Teleki-kormány lemondása

fogja vezetni."

88 Ezekután összeült a Kisgazdapárt intézőbizottsága, hogy véglegesen megszövegezze a párt kívánságait. Ezek szerint: 1. A kisgazdapárt megállapítja, hogy a szabad királyválasztás álláspontján áll, azonban ennek megvalósítását arra az időre halasztja, amikor ennek a kérdésnek az eldöntésénél külföldi befolyások nem érvényesülhetnek. 2. Követeli az alkotmányrevízió keretébe tartozó törvényjavaslatok sürgős letárgyalását, mégpedig a következő sorrendben: közigazgatási, választójogi reform, a felsőház szervezetének reformja és az államhatalmi főtényezők (király és országgyűlés) egymáshoz való viszonyának rendezése. 3. Követeli a sajtószabadság sürgős helyreállítását, a sajtótörvény megalkotásával kapcsolatban. 4. Ragaszkodnak ahhoz, hogy a miniszterelnök IV. Károly kiáltványának megjelenésével kapcsolatban nyilatkozatot tegyen arról, hogy ezt manifesztumnak, illetőleg kormányzati ténynek tekinti-e és ismertesse azokat az okokat, amelyek a nyilatkozat közzétételére kényszerítették."

89 Az intézőbizottság közölte a pártértekezlettel, hogy „a javaslatnak elveszi nyilvános jellegét, mert annak ultimátum íze volna". A párt tagjai mugukévá tették és helyeselték ezt az álláspontot. Sőt, úgy módosították a határozati javaslatot, hogy az abban foglalt elvek csak a többi pártokkal tárgyaló pártmegbizottak vezérfonalául szolgálnak. Feltétlenül Teleki taktikai győzelmének tudható be, hogy a követeléseket ultimátum jellegétől teljesen megfosztották, s mint a párt belső álláspontját kezelték.

90 A Kisgazdapárt április 11-én végleges formába öntött követelései az úgynevezett „mérsékeltek" és a radikális szabad királyválasztók egymással kötött, valamint a párt egészének Telekivel és a KNEP-pel kötendő kompromisszumát tükrözték. Különösen jól látszik ez a királykérdés megoldására vonatkozó első pontnál. A radikális szabad királyválasztók lemondtak intranzigens felfogásukról, de az ún. „mérsékeltek" elképzelése sem valósult meg. A királykérdés megoldásának arra az időre történő halasztása pedig, amikor az minden külföldi befolyástól mentesen történhetik meg. kielégítette még a legszélsőbb legitimistákat is. Az alkotmányrevizió keretébe tartozó törvényjavaslatokat eredetileg a pénzügyi javaslatokkal váltakozva kívánták a nemzetgyűlés munkarendjébe iktatni, e határozatuk azonban megelégedett azzal, hogy ezeknek a javaslatoknak sürgős napirendre tűzését követelték a kormánytól. Feltételeik közé — a radikális szabad királyválasztók kívánságára — beiktatták a sajtószabadság követelését, azonban ennek megvalósítását csak a sajtótörvénnyel kapcsolatban kívánták, ennek letárgyalására viszont nem állapítottak meg határidőt. A negyedik pont felvétele a követelések közé szintén a radikális szabad királyválasztók befolyását mutatja. Különös jelentősége azonban nem volt, hisz nem érintette a hatalmi viszonyokat. A feltételek elemzésének végén felmerült a kérdés : miért nem követelték a mezőgazdasági termékek szabadforgalmának haladéktalan megvalósítását és a földbirtokreform sürgős végrehajtását ? Azért nem,—és ez a későbbiek során kiderül — mert e követelés tejesítését Teleki már Nagyatádinak megígérte. A Kisgazdapárt április 11-i határozata tehát már Teleki és a KNEP engedményeit és kívánságait is tükrözi. A Kisgazdapárt intézőbizottsága a válság mielőbbi megoldása érdekében, olyan alapra igyekezett helyezkedni, amelyen a két kormányzópárt elvei fenntartásával érintkezésbe léphetett egymással. Elhatározták, hogy 12-én tárgyalásokat kezdenek a KNEP intézőbizottságával, a tárgyalásokba bevonják Telekit is, és a függőben levő kérdések egész komplexumára megállapodást létesítenek, ha az le88 8 Óra Újság, 1921. ápr. 12. 3. 89 Világ, 1921. ápr. 12. 2. 90 Magyarság, 1921. ápr. 12. 1. 253