A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-1. (Szeged, 1980)
Sipos József: A Kisgazdapárt és a Teleki-kormány lemondása
KÍSÉRLET A KORMÁNYVÁLSÁG MEGOLDÁSÁRA, TELEKI MEGBUKTATÁSA A Kisgazdapárt állásfoglalása kétségessé tette Teleki miniszterelnökségét, aki azért további engedményekre volt hajlandó. Április 8-án a Magyarország tudósítójának adott nyilatkozatában -— lényegében a párt követeléseire válaszolva — a következőket állította: a királykérdést ő már régen kikapcsolta, Gratz a nemzetgyűlésen csupán egyéni véleményt hangoztatott, az ő bevezető sorainak hatására IV. Károly kiáltványa vesztett közjogi jellegéből. ígérte, hogy a tárcák betöltése nem okoz problémát, az alkotmányjogi reformokat pedig elkészülésük után a nemzetgyűlés elé fogják terjeszteni. 79 A Kisgazdapárt értekezlete után megtartott minisztertanácson pedig bejelentették, hogy Lehár ezredest, a szombathelyi katonai körlet parancsnokát és Késmárky Dezsőt, a szombathelyi rendőrkerület vezetőjét felmentették állásukból. Sigray Antal gróf, Nyugat-Magyarország kormánybiztosa, Károlyi József gróf fejérmegyei és Cziráky József gróf vasmegyei főispánok—ismert legitimisták — ugyanakkor lemondtak. 80 A KNEP azonban sokallotta a Kisgazdapártnak tett ígéreteket és azok csökkentését kívánta elérni. 8-án este " miután Andrássy tájékoztatta a képviselőket a kormányzónál történt kihallgatásáról — a pártban az a vélemény alakult ki, hogy Teleki megmaradása a kormány élén lehetetlenség abban az esetben, ha Gratz kimaradna a kabinetből. A kormányt rögtön rekonstruálni kell, a tárgyi feltételekben meg kell egyezni — mondották — de ezeket nem lehet olyan ultimátumszerűén nekiszegezni a pártnak, mint azt a kisgazdák tették. Ha a Kisgazdapárt megmaradna eddigi határozata mellett, abban az esetben a KNEP kész ellenzékbe vonulni. Ehhez járult, hogy az Andrássy által fmanszirozott és Milotay István által szerkesztett Magyarság с napilap éles támadást intézett Teleki ellen. „A helyzet az — olvashatjuk az eseményeket értékelő cikkben —, hogy Teleki nyilván megmaradása kedvéért kénytelen egyre több terhet kidobni a maga politikai hajójából, s egyre több engedményt tenni a Kisgazdapártnak, hogy e párt előtt ellenszenvessé vált személyét újból elfogadtassa s átmeneti parlamenti támogatását biztosítsa magának. Akár Bethlen, akár más valaki vállalkoznék kormányalakítási a, kétségtelen, hogy sokkal olcsóbb alkura tudna lépni a gazdapárttal, és sokkal kevesebb személyi és politikai áldozatot kellene hoznia a hatalom megtartásáért, mint Teleki Pálnak, aki a versenytársai közül azzal a megbecsülhetetlen előnnyel rendelkezik a Kisgazdapárt szempontjából, hogy akarja a miniszterelnökséget, akarja talán túlságosan drága áron is, ... Teleki további maradása egyet jelentene a Kisgazdapárt tárgyi, politikai és személyi követeléseinek kielégítésével." 81 Az ellentmondásos helyzetet a disszidensek az egységes kormánypárt létrehozására szerették volna felhasználni. Vezetőjük, gróf Klebelsberg Kunó, április 8-án a kormányzónak Bethlent ajánlotta miniszteielnöknek és kifejtette, hogy kísérletet kell tenni az egységes kormánypárt megalakítására. 82 Tervüket arra alapozták, hogy a KNEP-ben és a Kisgazdapártban is voltak csoportok, amelyek egyetértettek elképzelésükkel. Az uralkodó osztályok nemzetgyűlésen kívülrekedt, volt munkapárti csoportjai szintén erősen szorgalmazták az egységes kormánypárt létrehozását. E csoportok a kormányválság gyors megoldásának elmaradása esetére a nemzetgyűlés feloszlatásával vélték megoldani a válságot. 83 79 Magyarország, 1921. ápr. 9, 2. 80 OL. Minisztertanácsi jegyzőkönyv. 1921. ápr. 8. Új Nemzedék, 1921. ápr. 9, 2. 81 Magyarság, 1921. ápr. 9. 1. 82 Magyarország, 1921. ápr. 12. 1. 83 8 Órai Újság, 1921. ápr. 8. 1. 251