A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-1. (Szeged, 1980)

Sipos József: A Kisgazdapárt és a Teleki-kormány lemondása

A Kisgazdapárt liberális-agrárdemokrata szárnyához tartozó képviselők Álló sor balról jobbra: Letenyei Pál, Plósz István, Szijj Bálint, Kolozsi Endre, Borgulya Pál. Ülnek: Könyves Lajos, Jávos Antal már annyira kiéleződtek, hogy várható volt a két tábor viharos összecsapása. Ezért a nemzetgyűlés április 5-i ülésén Teleki csak azt jelentette be, hogy IV. Károly aznap 10 óra 35 perckor elindult Szombahelyről. A restaurációs kísérletről és a kormány tevékenységéről szóló jelentését másnapra tűzette napirendre.

47 Tette ezt abban a reményben, hogy még leszerelheti a radikális szabad királyválasztók és a szélső legitimisták összecsapását, és így elkerülheti a kormányválság kirobbanását. Összegzésként megállapíthatjuk, hogy az első Habsburg restaurációs kísérlet meghiúsításában jelentősebb szerep jutott a belpolitikai erőknek — köztük a Kisgazdapártnak — mint azt az eddigi történeti szakirodalom bemutatja. Sőt, bátran állíthatjuk, hogy a restaurációt elsősorban a belpolitikai erők akadályozták meg. Hiszen IV. Károllyal való szembefordulásuk megelőzte a szomszédos államok tiltakozását, az antanthatalmak pedig csak azután tiltakoztak, mikor a restaurációs kísérlet teljes csődje már nyilvánvalóvá vált. Kétségtelen azonban, hogy a Habsburg restaurációval szemben álló belpolitikai erők a külpolitikai nyomást felhasználják céljaik elérésére, elsősorban IV. Károlynak az országból való eltávolítására. Az antanthatalmak tiltakozását pedig a Kisgazdapárt arra kívánta felhasználni, hogy a restaurációs kísérletben exponálódott legitimistákat (a hatalom tradicionális birtokosait) kiszorítsa a hatalomból, az 1920 őszétől elveszített pozícióit a kományban visszaszerezze. A TELEKI-KORMÁNY VÁLSÁGA Április 5-én este Teleki megjelent a KNEP-ban és bizalmas beszélgetésen közölte másnapi nemzetgyűlési beszédének „lényegét". Egyrészt, hogy a király érkezéséről semmiféle felelős magyar tisztviselőnek nem volt tudomása, másrészt, hogy itt tartózkodása alatt elhatározásait illetően nem állott semmiféle presszió alatt és a külpolitikai nyomás következtében határozta el magát a távozásra. Az események ilyen mó47 Nemzetgyűlési Napló, 1920—22. IX. köt. 153. 241