A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-1. (Szeged, 1980)

Zombori István: Foreign Peoples – Hungariasn (Geographical and Folkloric References of Gedeon Ács’s Diary)

nemekből, könyveket, táv-csövet, kemencéket, egy. áll. [Egyesült Államok? Z. I.] különféle mérlegeit, magvakat, földművelési műszereket, távírási szereket, életmentő csólnakokat, órákat, kisvasutat géppel kocsikkal stb. — Mind erről a japániak tudtak egykeveset, hallomás és olvasás után, de még vasutat, telegraphot nem láttak, s azért azt nagy gyönyörrel bámulták. Igen értelmes nép lévén a vasút s életmentő csólnak használatát hamar megtanulták, de a távírás eleinte sehogyansem ment. Azonban azt is hamar megtanulandják. A yankeek ott léte alatt valamennyi japáni férhetett hozzájok, s mehetett gőzöseikre, mindent figyelemmel vizsgált, ügyesen kérdezősködött és sok gőzgépek szerkezeteit s használása módját oly jól fölfogta, hogy midőn másodszor jelent meg a hajóraj a jeddói öbölben, Jones a káplár a parton egy mesterembernél a gőzhajógépezetének tökéletes rajzát találta, melyet az maga készített, de melytől megválni semmi árért sem akart, bár azt Jones nagyon óhajtotta haza hozni. A mandarinok nemcsak mindent figyelemmel vizsgáltak a hajón, hanem a látott tárgyakról jegyzéseket s rajzokat is készítettek. (7:174—176.) Chinai babona Fortune

25 rég tudta, hogy a chinai hajók és sajkák orrára szem van festve, s gyakran hallotta, mit szokott felelni a chinai, ha kérdezik, mirevaló ez a szem: „Tegyük föl, nincs szeme: mivel lát?" — de azt hitte ezt csak tréfából mondják, s hogy nincs oly bolond, ki azt képzelné, hogy a sajka, ha szemet festenek orrára, valósággal lát. Egyszer a mint sajkán utazott, a chinai sajkások egyike hirtelen lekapta nagykarimájú kalapját, futott vele a sajka orrához, s azt a festett szemre tartotta. A többi sajkán, mely mellettök ment, a sajkások hasonlót tettek. Fortune elbámult s nem tudta mit gondoljon, de pár perc múlva ő is észrevette, hogy a folyamon holt test úszik-le egyenesen a sajkák felé, s ezek szemét azért takarták-be, hogy e baljóslatú tárgyat meg-ne lássák, mert a rósz ómentől a sajka meg ijedne s végre is pórul járna. A chinait F. igen mértékletesének írja. Részeget nem láthatni a tartomány belsejében. A nép leghitványabb a tengerparti városokban hol európaiakkal jő érintkezésbe. (9:108.) FOREIGN PEOPLES — HUNGARIANS f GEOGRAPHICAL AND FOLKLORIC REFRENCES OF GEDEON ÁCS'S DIARY,) by István Zombori Members of the Kossuth emigration got scattered all over the world. Several of them took to military career (János Czecz, István Türr, Gyula Stahel-Szamwald), others became well-known travellers and explorers (János Xantus). Á number of them lived the lives of ordinary working people — one of them was Gedeon Ács. What makes his personality interesting, is his 13 volume hand-written diary in which he describes his experiences of his ten-year stay (1851—1861) in the United States. This massive manuscript — most of it is still unpublished — is a very valuable source for the research of the political, economic, social and cultural life of 19th century America. In addition to this — owing to Gedeon Ács's wide sphere of interest — we get a glance into 19th century travel-books and folklore literature. By recalling memories from his youth, Ács gives us important data about customs, proverbs and life-style in Lower-Baranya, Kiskunhalas, Kecskemét, Eszék, Debrecen and other areas of Hungary. He also writes about foreign countries such as Turkey, Italy, China, Japan, Thailand (Siam), Egypt, South-America, Africa and of course the USA, too. In this study we make an attempt to present the geographical and folkloric references of the diary and the sources of the author's experiences as a schoolboy — this latter forms a peculiar genre — on the bases of 3 volumes which are to be found in Szeged (7th, 9th, 12th). This present study can be completed in various respects by data from the other volumes. 25 Robert Fortune angol botanikus 1853—56 között Kínában járt. Útjáról könyvet írt, ezt olvasva jegyezte föl Ács Gedeon az idézett részt. 230