A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-1. (Szeged, 1980)
Zombori István: Idegen népek – magyar emberek. Ács Gedeon naplójának néprajzi és földrajzi vonatkozásai
(A Kossuth család) Karácson előestéjén Lászlóval 15 kimentem Brooklynba Zsulavszkynéhoz. Szegény, sorvadásba esett s aligha ér két tavaszt. Nem is gondoltam hogy nála vendégeket találjak s igen kellemes meglepetéssel láttam hogy ott van Ruttkayné is, ki most iskolát tart mintegy 30 mérfölddel fölül NewYorkon, a Hudson partján. Ott volt Meszlényine 16 két árva lánya is Ilka és Gizi, kiket egy gazdag hölgy, Krugerné növeltet. Több mint öt éve hogy utószor láttam őket s azóta felnőttek, eladókká. Gizi szépecske, Ilka elég kellemes, mindkettő csinos magaveseletű. Ott volt pár honfitársam Zágonyi és Kauser, 17 mindegyik fél-német, fél-amerikai nejével. E két menyecske is elég csinos. A két lány hosszasan zongorázott, meglehetősen; a két menyecske párszor táncolt is; én pedig leginkább a két hölggyel beszélgettem. Ruttkayné hitt, menjek-ki hozzá pár napra, de ezt aligha tehetem. Zsulavszkyné sokat beszélt Karádyról 18 s növendékeiről és mondott sok érdekeset is. Karády levelei köztt volt néhány, melyet tán azért említett, mert egyik némileg engem különösebben érdekel. Párizsban Karády szükségesnek vélte némi oktatást adni a fiúknak, 19 s ezt számokra egy imát is és az levelében Kossuth-tal közlötte. Ez pedig az imát vissza küldte pár sorral megtoldva, melyben fohászkodás volt a magyar hazáért. Kossuthné, ki kath. vallásban volt növelve, de vallással mitsem gondol, írja Karádynak, hogy ő nem igen látja szükségesnek a vallásos oktatást, de azt ellenezni nem akarja, hanem óhajtja, hogy ha már vallást is tanítanak nekik, tanítsák azt oly modorban, mint pár hónapig én tanítottam őket Kjütáhján... Az imához férje által toldott sorra célozva pedig megjegyzi, hogy ő. óhajtja ugyan hogy a fiúk szeressék hazájokat, de azt nem hogy Karády igyekezzék beléjök fanaticizmusig menő honszeretetet oltani. így lévén a dolog, én K-th mamitól három complimentet kaptam, sőt négyet. Egyszer egy kosár körtét. Marseillesnel egy immortelle koszorúból, melyet a nemzeti dalt harsogó franciák dobtak a hajóra, egy szálat. New-Yorkban eljött a magyar templomba férjével s aztán meghitt ebédre s azt említettem. Mellesleg mondva, szeretném hallani a mamit imádkozni. (12: 46—47) A cserkesz 20 A cserkesz keményen bánik a hadi fogollyal, sőt még a hozzá átszökő lengyellel is. Herr von Turnau, vitéz muszka tiszt fogságra esett, vasat vertek rá s midőn ezért zúgolódott, a cserkeszek ezt felelték: „Ha ön asszony volna, nejeinkkel őrzetnők; de ön férjfi s vitéz s van-e férjfi, ki rabságot tűrne, ha csak le nincs láncolva? "Mily magasztos ószerű jellemre mutató szavak! kiált-föl a báró ki szokás szerént gyakran emlegeti a német szabadság szeretet, feledvén hogy az ő népére vasat sehol sem szokás verni, mert a rabszolgaságot önkényt tűri mindenütt, sőt külföldre meg kibérelni magát porkolábnak a rabszolgák urainál, és segíti elnyomni ok a szabadságot világszerte. (7: 93 (Az amerikai indiánok) Pár hét előtt egy hűvös vasárnapon estvefelé járkálni indultam s a sétatér vaskerítésén kívül menvén, észrevettem, hogy azon belül két fiatal indián leány siet, szokott kékposztó lepedőjökbe burkolva, melyet fejökre is fölhúztak. Senki sem volt közelökben s a két lyány jó kedvvel beszélgetett, én pedig sietve előkapván szemüvegemet, néztem őket a vasrácson keresztül. Elég csinos arcú volt mindkettő, barna, kövéres. Magyarországon mindenki csinos cigány lyányoknak vélné őket. Egyik észrevett s nagyot kacagva szemüvegemen, mutatott társának s aztán mindkettő nevetett s mutogatott rám. A bajuszos-szakálas-szemüveges jelenet a barna szüzeket pajkos kedvre derítette; megálltak pár pillanatig s ujjongottak örömükben s aztán kacagva távoztak. Midőn visszatértem járkálásból, a városház előtti kis téren Franklin szobra előtt ismét találkoztam velők, de szegényeket néhány 15 Lehet, hogy Sándor Lászlóról van szó, akivel Ács Gedeon barátságban volt — akinek famárványozó gyárában egy ideig dolgozott is. Nem kizárt, hogy esetleg László Károlyra utal, aki a Kossuth emigráció krónikása volt, és szintén személyes kapcsolatban áílltak egymással. Egyúttal helyesbíteni kell Ács Gedeonra vonatkozó tanulmányom megjegyzését (MFMÉ 1976—77/1, 357.) ahol az szerepel, hogy Podhradszky Lászlóval ment ki Zsulavszkynéhoz. 16 Zsulavszkyné, Ruttkayné és Meszlényine — Kossuth húgai. 17 Kauser az amerikai emigráció közelebbről nem ismert személye. Ács Gedeon többször említi nevét. 18 Karády Ignác 1848-tól Kossuth fiainak nevelője. Vélük együtt utazott 1851-ben Southamptonba, majd Londonba, 1853 januárjában pedig Párizsba, ahol 1857-ig maradtak. Karády alig egy év múlva, 1858 szeptember 6-án halt meg szívbajban, amint éppen úton volt Angliából az USÁ-ba. 19 Kossuth fiainak. 20 A fenti részt Báró Hasthausen, Studien über die innern Zustände, das Volksleben und insbesondere die ländlichen Einrichtungen Ruszlands с munkájának angol változata alapján írta Ács Gedeon, amely Transcaucasia címen jelent meg 1854-ben. 228
