A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-1. (Szeged, 1980)

Zombori István: Idegen népek – magyar emberek. Ács Gedeon naplójának néprajzi és földrajzi vonatkozásai

A Dardanellák 7:48 (The Dardanelles) 7:48. rázsát az európai élet- és gondolkodásmódtól való eltérésben vélte megtalálni — megjegyzi, hogy mindez igaz, de ő még kiemeli a civilizáció zajától való távolságot, a nyugalmat és a keleti család zárt egységét. (7:277—279.) Fontos dolog szerinte, hogy a keleti népek mindennapi életükben gyakran élnek allegorikus megfogalmazások konkrét alakalmazásával. Erre már a biblia is adott példát, de ő is idéz néhányat, (uo.) Oroszország Több helyen ír naplójában az orosz birodalomról. Jóllehet az 1848—49-es szabadságharcot elnyomni segítő cárral — érthető módon — nem rokonszenvez, a napi fejlemények kapcsán számos hírt elmond. Mivel a krimi háborúban a cár sok hajót veszített, ezek helyett az USA-ban rendelt újakat. Ez aztán Amerikában orosz szimpátiát váltott ki. Sok itt a „muszka-imádó" — írja Ács (7:155. és megjegyzi: az amerikai „nem bánja, ha holnap muszka hajósereg bombázza is Londont, csak vele ma hajót építtessen a cár." (uo.) Hat teljes oldalát szentel a kaukázusi népek életének és szokásainak ismertetésére, ír a kurdokról, cserkeszekről, odatelepült németekről, de legtöbbet az örményekről. Elmondja, hogy földművelésből élnek, hogy igen értelmesek, és hogy érdekes szokás van érvényben a fiatal házas nőkre. Részletesen elmesél egy érdekes történetet, amelyben az örmények az általuk Kigyóhegynek nevezett hegy mesés eredetét mondják el. (7:93—94). Ács Gedeon nem sajnálja a fáradságot. Ha valahol olyasvalamit olvas, aminek úgy gondolja, valaha hasznát veheti, nem rest azt beírni a naplójába. 1859 januárjában 15 oldalon keresztül csak közmondásokba foglalt bölcsességet jegyzett fel. Az or209