A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-1. (Szeged, 1980)

Martin György: A sándorfalvi Kiss Mátyás tánca

nyok"... kezdetű népies műdal csonkított, helyi változatára járta (lásd a dallampéldát), mely jellegzetes csárdás dallam. Szólótáncának motívumkincse, s másik kedvelt, gyakoribb kanásztánc dallama (Az oláhok, az oláhok facipőbe járnak...) alapján azonban tánca tulajdonképpen az ugrós vagy oláhos nevű régi férfitánc típus. A filmen rögzített szólótánc olyan alkalmi, átmeneti változat, melyben a régibb kanásztánc-ugrós dallamot alkalmilag csárdás zene helyettesítette. Férfitáncaink esetében gyakori, hogy egyazon táncot kétféle — régibb és újabb — zenére is táncolják kisebb-nagyobb módosítással. Erre a másik kiváló délalföldi táncos, a tápai Ács György táncgyakorlata is szolgáltat példát, aki férfitáncát az oláhos és a csárdás zenéjére egyaránt táncolta

10

. Kiss Mátyás közölt szólótánca tehát a régi ugrós tánctípus alkalmilag csárdás zenére járt verziója. A dallamcsere általában a táncban bizonyos ritmikai és szerkezeti módosulást eredményezhet, főként a tánc és kísérődallam illeszkedése tekintetében.

11 Ennek vizsgálatára azonban sajnos nincs módunk egyrészt azért, mert Kiss Mátyás ugrós dallamra rögzített táncváltozata egyáltalán nem áll rendelkezésünkre, másrészt azért, mert még az itt közölt csárdás zenére járt táncváltozatok sem szinkronizálhatok egyértelműen. Táncát tehát nem is közölhettük a szokásos módon — a kísérő dallammal együtt pontos szinkronban — csupán a zenei ütembeosztást valószínűsíthettük megközelítő biztonsággal. Az alábbi szerkezeti képletek Kiss Mátyás három, rendelkezésünkre álló táncfolyamatának felépítését szemléltetik. Közülük egyik sem teljes ugyan, mégis megfelelő képet ad szólótáncának szerkezetéről, rögtönzött táncalkotási módszeréről. /. sz. tánc; 10 Martin Gy. (1971), 748. 11 Martin Gy. (1973). 183