A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-1. (Szeged, 1980)

T. Knotik Márta: A Csongrád megyei fényképészet kezdetei 1859–1879

mindössze három képét ismerjük. Ezeken a szó'nyeg, a nádazott tonett-szék részlete egyedi formát mutat. Kétféle cégjelzést a—b használ (61—62. kép), mindkettő figurális és gazdag rajzolatú, ami ezekben az években még szokatlan. Előlapján balra lent „E. Plohn", jobbra lent „Makó" jelzetet használ. В versós képeit lekerekített sarkú kartonra ragasztotta. Fényképészetét később Hódmezővásárhelyre teszi át, így bővebben ott tárgyaljuk. 62. kép Letzter L. szegedi fényképész 1871-ben működik Makón, helyisége a „magy. kir. távirdával egy házban" van

148

. A tervezett 154 nap helyett két hónapot tölt itt. Letzter időnként körutat tesz, „hogy a közönség ne csak a nagy városokban, hanem kisebbekben is jól sikerült fényképek birtokába juthasson... (így) nem lesznek kénytelenek afféle utazó fényirdászok tökéletlen fényképeire szorítkozni". Egy ilyen útja alkalmával készíthette a város legszebb épületéről a „Csanádmegye Széképülete" с képét (63. kép)

149

. Máyer Sándor fényképész 1872 körül működhetett itt. Egyetlen felvételét ismerjük Nagy Annamária családi albumából. Cégjelzése (64. kép) egyező rajzot mutat a Plohn Illés által 1871-ben Hódmezővásárhelyen használt versóval. 148 Helyének megtalálásához biztos adatot nem találtunk. 149 Maros 1871. 37, 40. sz. A barna vonalkeretelésű 24x30,5 cm-es képet 44,5X50 cm-es drapp kartonon hozta forgalomba. 159 61. kép