Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/77-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Második rész.(Szeged, 1977)

akik itt szerezték a világról való értesüléseiket. Ugyanis a Pest-Szeged-Temesvár között közlekedő gyorsparaszt, vagyis gyorskocsi vállalat fogata a Hétválasztó előtt szokott megállani. Ilyenkor a vendégfogadó kis házi harangját meghúzták, mire a lacikonyhából, nagypiacról, környékbeli boltokból összesereglettek a kíváncsiak, hogy híreket halljanak az utasoktól, főleg a kocsistól, aki régi ismerősük volt. A Hétválasztó mellett volt már a XVIII. században is virágzó Aranysas*, észak felől pedig az Aranypáva fogadó, másként Pávakocsma

5 hatalmas beszálló udvarral, főleg a nép fiai, így a tanyaiak számára. Előtte hetipiacos napokon vándorköszörűs. Az Aranypávában volt egyébként a tréfásan emlegetett pávaparlament, ahol az első világháború előtt a negyvennyolcas képviselők és korteseik a tanyai néppel hetipiacos napokon találkoztak. A valamikor igen jómódú juhászok is itt tartottak gyapjúeladás, illetőleg vásározás után hangos dáridókat. Az Aranypáva hajdani gazdájáról egyébként a régi öregek azt beszélik, hogy Rózsa Sándornak, betyároknak és pusztai embereknek a legjelesebb orgazdája volt. A Palánk régi vendégfogadói közül ismeretes még az Ötpacsirta

6 a mai Oroszlán utcában, a Fehérköröszt"

7 a Somogyi utcában, a romantika Rousseau-kultuszára utaló Vadembör a Dugonics téren, az egykori búzapiacon, a Háromkirály a mai Klauzál téren, a Háromkorona a zsidótemplom táján. Ez utóbbi két név a napkeleti Háromkirályokra, a vendégfogadósok és utasok ősi, középkori védőszentjeire utal. Róluk kapta nevét a Háromkorona , a Víz után Korona utca (ma Hajnóczy utca).

8 A kávéházak közül a következők híre maradt fönn : az ősi, de itt már értelmevesztett Krisztus-szimbólumot idéző Unikornis (mitikus egyszarvú állat).

9 A Palatinuskávéház emlékezetét a mai Nádor utca őrzi, az elnevezés pedig a reformkorra, József nádor idejére utal. Az egykori palánki Templom téren álló Zrinyi-kávéház nevét az abszolutizmus hazafias borongásai ihlették. A Hungária az Oskola utca déli végén, a régi Hungária szálló épületében, (a mai akadémiai székházban) Pósa Lajost, Gárdonyi Gézát, Dankó Pistát is vendégül látta. Az Örökvilágosság

10 a Feketesas, a Tigris pedig a Szentháromság utcában állott. Mégis legjelesebb volt az Aranyoroszlán, az Oskola és Tömörkény utca sarkán. Épületét Szeged városképi megújhodása során 1964-ben bontották le.

11 Götz János nagyfisér, azaz halászati nagyvállalkozó építette a múlt század elején. Foglalkozásának címerét, a kőből faragott hajóorrt az új házba építve emlékjelül sikerült megmenteni. Később a szabadságharc előtt itt nyílt meg az Aranyoroszlán vendéglő és kávéház, Tömörkény nagyszüleinek kezelésében. A hagyomány szerint Petőfi is megfordult volna benne. Itt darvadozott Petőfi Zoltánka is. Törzsvendége volt Mikszáth Kálmán. Élete végén így emlékezik rá: ,,En a délutáni és esti lefekvésnél egy fél óra múlva rendesen már Szegeden vagyok, megint régi barátaim között ülök az Oroszlán előtt. Es hol ide hozom át szülőföldemet, Nógrádot, hol oda viszem át Szegedet a nógrádi mezőkre és a kettő összeforr egy darabbá, egy szülőfölddé..." 4 Már 1725-ben fölbukkan. Reizner III, 125. Tábláján arany kétfejű sas. Itt szállott meg II. József szegedi tartózkodása idején (1768). Reizner I, 380. 8 Cégtáblájának mindkét oldalára arany páva volt festve. Az egyiken magyar, másikán német fölírással. SzN. 1905, 266. sz. Tönörkény I., Az arany pávához. SzN. 1914, 81. sz. 8 Sz. Szigethy V., A régi Szegedből az újba. 142. Innen az Oroszlán utca egy részének hajdani Ötpacsirta utca neve. 7 Ma is áll: Somogyi utca 19.sz. Öregek később is Fehérkörösztház néven emlegették. Az utcának egyébként Köröszt utca volt a vízelőtti neve. 8 Péter L., Szeged utcanevei 190. Hajnóczy utca alatt. 9 Reizner I, 138. 10 Cserzy M., Öreg Szeged 35. 11 Mikszáth K., Szeged könyve. II, 52. Czímer K., Kaszinó 28; Munkák és napok. 285.; Bálint S., Az Aranyoroszlán és a Kecsketrafik. Délm. 1964, 39. sz. 94