Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/77-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Második rész.(Szeged, 1977)

A virágok anyaga az érdes tapintású, tartós mardin selyöm, a fényes krisztalin selyöm, továbbá a krepszatin, angolbatiszt, finomabb vászon, így a pamukvászon. Modern anyag a lam, egyik oldalán fényes, a másikon matt. Papírfajták a krepp-pa­pír, cirinpapír, selyömpapír. Az anyagok színe természetesen sokféle. Ezeket köznyelvi nevükön emlegetik. Kivétel a rózsaszín, amelynek három árnyalatáról beszélnek: a lilába játszó tápot rózsaszín, ceriz rózsaszín és laksz-rózsaszín. A szakmának nem foglalkozunk minden alkotásával, csak azokkal, amelyek a szegedi népéletben, szokásvilágban jelentőségre jutottak. Az elsó' világháború előtt a szegedi parasztlányoknak tisztes hagyományuk volt, hogy férjhezmenetelük előtt elzarándokoljanak a híres délvidéki búcsújáróhelyre, Radnára. Ez Kisasszonykor történt. Hazajövet a város határában ünnepélyesen vár­ták őket szüleik, hozzátartozóik, lánybarátaik, legényismerőseik, akiktől többek kö­zött díszes művirágcsokrot kaptak. Ez volt a kerekre formált, 30—35 cm átmérőjű, színes : rózsából, szekfűből, nefelejcsből, gyöngyvirágból formált, papír, selyem vagy fátyol mancsettával körül­fogott radnai virág, radnai csokor, amelyet a szakmában egyébként biedermeier cso­kor" néven tartanak számon. Arasznyi széles szalag lógott le róluk, Isten hozott föl­írással. A csokor tetején volt egy kis madáralak, rendesen galamb, csőrében szintén újra Isten hozott fölírású nefelejcskoszorúval. A menyasszonyruhába öltöztetett lány ékesítéséhez hozzátartozott még a blúzra tűzött, tenyérnyi nagyságú ágas mirtuszból és gyöngyvirágból összeállított és a szakmában gézsacsokor nevű virágdísz is, amely­lyel teletűzdelték, beborították ruhájának elejét. A lány fejére pedig odakerült a hátul nyitott, mirtuszból készült, tornyos radnai koszorú is, oldalt loggóval. Ez puha drótra tűzött mirtuszlánc volt, amelyet a fül mellett a hajba fontak. A radnai virág csak a lányokat illette, asszonyok legföljebb élővirágcsokrot kap­tak. Olykor egy-egy legény kabátjára is jutott belőle. A lakodalmi virág Összefoglaló megjelölés, amelyhez hozátartozik olykor még manapság is a vőlegény vir ág, násznagy vir ág, vőfély vir ág, vendégvirág és a menyasszony­koszorú is. A vőlegényvirág fehér: ágas vagy kerek mirtuszból készül. Méret és színössze­állítás szerint hat-hét változata van. Bent a Városban kicsiny: fehér szalaggal átkö­tött, egyetlen, egy ágú apró mirtuszból és egyetlen narancsvirágból áll. Tanyaiak nagyobb, kerek virágot rendelnek. Ennek összetétele hétívű fehér zsenilia, közepén mirtuszvirággal, ennek közepén meg szintén fehér zsenilia, cukorrózsa gyönggyel és egy kis zölddel. A násznagyvirág a vőlegényéhez hasonlít, de nagyobb nála: több ágú mirtusz, egy narancsvirág, továbbá zöld levél alkotja. Alakja inkább hosszúkás, nem kerek. Elvétve az örömapa és örömanya is kap a násznagyéhoz hasonló, de kisebb virágot. A vőfélyvirágnak két fajtája van : a kalapvirág és a mejjvirág, amelyeket egyide­jűleg kell hordani. Egyes környékbeli falukban a koszorúslányok vásárolják, leg­többször azonban a menyasszony veszi. A kalapvirág nagysága 20—25 cm, hét vadrózsás kék vagy rózsaszín virágból, illetőleg bimbóból áll. Régebben 9—11 szekfű és rózsabimbó, esetleg gyöngyvirág és nefelejcs díszítette. A. szegedi vőfély kalapvirágában valamikor aranykalász és rez­gők is voltak. Hozzátartozott még a szabadon libegő, két méternyi hosszúságú, szé­les, kék vagy rózsaszínű szalag is. A mellvirág színben a kalapvirággal egyezik. Több fajtája van : egyetlen rózsa­bimbó három levéllel. Esetleg egyetlen háromágú mirtusz gyöngyvirággal és alma­26« 40S

Next

/
Thumbnails
Contents