Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/77-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Második rész.(Szeged, 1977)

A gombkötő ipar voltaképpen a zsinórból horgolt és láncolt gombházak készí­tésével foglalkozott. Ezekből készült azután a mentekötő, kapocs, öv, bojt, galambkosár. Sajnos, a régebbi formák neveit már Kabók sem ismerte. A zsinórdíszítés legrégibb alakja a háromaskarika. Régi mesterek azt állítják, hogy elnevezését a magyar korona pajzscímerében látható hármashalomról nyerte volna. Ezután a vitézkötést jellemzi. „Korhű képek feltüntetése után állíthatom, mi­szerint a magyar nadrág zsinórdíszítése a XIX. század elejére esik, és eló'ször hármas karikával díszítették, késó'bb vitézkötéssel. A vitézkötés... szára, mely a nadrágnyí­láson végzó'dik, kétféle : egyszerű és duplaszárú. A vitézkötést megkülönböztetés oká­ért kétféleképp nevezik : a kerekképűt bakakötés-nek, a hosszúképűt pedig huszárkö­tés-nok. Fonása az orránál kezdó'dik és a nyakánál végzó'dik." A tulipánkötés Szegeden igen kedvelt virágos kötés volt : a felsó'városi polgárok, hajósok és halászok égszín vagy búzavirágszín nadrágon, a rókusi polgárok pedig őzbőrszín vagy világos kávészínű nadrágon egy árnyalattal sötétebb zsinórból visel­ték. Ezt követte az egyszerű duplaszív, a karikás duplaszív, és a rostélyos kötés, mind borítászsinórból. A rostélyoskötés Szegeden boszorkánykötés néven ismeretes. „Melléknevét úgy nyerte, hogy a szegedieknek könnyen rááll a szájuk a boszorkány szóra, mivel a történeti nevezetességű Boszorkánysziget is itt van, s így a szegediek— s ezek közt a szabólegények is — ha valami rendkívülit látnak, azt boszorkánymunkának szokták nevezni. Ez is tehát rendkívüli díszes és szövevényes voltánál fogva ismeretes a boszorkánykötés néven Szegeden, ahol mai nap is még sokan viselik." A sujtás, sújtászsinór néven emlegetett legkeskenyebb gombkötőzsinór csupán virágos díszítésül szolgált. Mindkét fele egyformán volt kiverve, mert a virágozás során hol az egyik, hol meg a másik került fölül. A magyarszabó szakmában ismeretes a sújtassál képzett vízfolyás, csúcsos víz­folyás, kettős-, másként dupla vízfolyás, továbbá a lencsekarika, köríve, szív, patkó, hullám, bajusz, rozmaring, sasköröm, csiga, halfarka, tulipánt, a bajusz, illetőleg tuli­pán továbbképzése a sarokvirág, macskatalp, lant, rúzsa, dohánylevél, nyócas, topánka, az ujja díszítésül szolgáló kápolna, pánt, szarkaláb, barátcsomó, szarufa, csukafej. Mindezek a díszítések egyszerű formában köznapi, díszesebb változatokban pe­dig ünneplő ruhára kerültek. A magyarnadrághoz rövid felöltő, leginkább dolmány illett, mert a hosszabb kabát elföldte volna a vitézkötést. Kabók kéziratának harmadik részében a magyar díszítő stílnek a hazai iparágakba való átvite­léről szól. Fantáziájának, de korának jellemzésére is idézzük a következőket: „Állítsunk lelki szemeink elé egy palotát, melynek sarka kupolában végződik. A kupola bordáit aranyozott rostélyos kötések láncolata díszíti, a bordák között felölről lefelé és alólról fölfelé ara­nyozott dohánylevelek, melyek nyolcas desenttel vannak kísérve, borítják. — A cseréptetőzet szintén rostélyos mintára szőnyegszerűen van kirakva, már messziről föltünteti a magyar stílt. Az épület a falhoz tapadó lapos oszloprendben van tagozva —melyeknek fejeit dohánylevél, lap­jait pedig rostélyos kötésű kőfaragó munka ékesíti, ily modorba folyik a díszítés tovább, míg végre a főbejárathoz érünk. — Mielőtt belépnénk, mindjárt szemünkbe ötlik a díszes kapu vasbetéte, mely szintén rostélyos kötésű, s remek kivitelű lakatos munka; a kapu vasalásai, a pántok szintén rostélyos kötésű díszbe végződnek. A mint a lépcsőházba belépünk, egy díszes függő lámpa vonja magára a figyelmet, mely tulipánkötésből van össze állítva. — Ugyanezeket a mintákat látjuk a vasrácsokon, melyek a lépcsőkön felvonulnak. — Belépvén a terembe először is a mennyezetet szemléljük; mely rózsaszín alappal bír és a közepén aranyozott lantvirágokból körbe összeállított koszorú díszlik, melynek közepéből díszes csillár lóg le tulipán virágba elágazó karjaival a villany körtéket fogva. A mennyezet szélei ünnepi S desenttel, a sarka ünnepi lant virágokkal van kárpitozva. Az oldalfalak kárpitja szintén ilyen módon lencse karikás szegélyzettel díszítve, melyek közt lant virágok vannak elrészletezve. — A szőnyeg, melyre lépünk, a mennyezet díszítésének hasonmása több színváltozatban. — A bútorok szövete pedig a faldíszítésekhez hasonlít. —• Egypár két ajtós szekrény vonja magára a 396

Next

/
Thumbnails
Contents