Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/77-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Második rész.(Szeged, 1977)

A manufaktúra felé közeledő, kapitalizálódó szegedi szűcsipar fokozódó szükségleteit általában soha sem lehetett itt helyben kielégíteni. Ezért a nyersanyagot meszszibb, gazdasági életükben elmaradottabb tájakról kellett beszerezni. A nyersbőr főleg Bácskából, Bánátból került a múlt század folyamán Szegedre. Máig emlékezetes a csákóval bür. Egyes jómódú szűcsök azonban még Máramarosba is fölmentek, mert ott igen olcsón lehetett hozzájutni. Egyszer-egyszer 1000—1200 darabbal tértek haza. Kaszalay Ferenc rnintakönyvégből (ONM) Kaszalay Ferenc mintakönyvéből (ONM) A beszerzésben a szegedi és kisteleki bűrszödő zsidók is serénykedtek. Egy légi újsághír (1864) szerint „bőröketa Bánságból, Csongrád és Csanád megyékből hoznak ide, azonban egy kis rész mégis az alsó Duna felől Szerbiából vasúton is hozatik. A kivitel leginkább Pest felé irányul s az évi forgalom bizonyosan 3000 mázsára tehető.

8 Ebben az időben már négy bőrgyár is működik Szegeden, amely a közeli városok mellett már Pestre, Bécsbe, Triesztbe is szállít kidolgozott bőröket. A szegedi szűcsök száma 1880-ban 30, 1891-ben 36, 1899-ben 43 volt a magyarszűcsök folyton csökkenő, a németszűcsök emelkedő arányával.

9 Jelesebb szegedi szűcsök a századfordulón: Somogyi József, Somogyi Simon, Csákv János, Vanyó Sándor, Gabnai András, Rúzsa Vince, Papp András, Bohnert József, később Mentus Miklós, Szekszárdy Ferenc. Szűcseink eljártak Szabadka, Vásárhely, Majsa, Dorozsma, Horgos vásáraira, de a híres szegedi vásárokon is messziről fölkeresték őket. A szűcsmesterség emlékezetét a szegedi népnyelvben több szólás őrzi. Ma is mondják, ha a teendőkről tanakodnak: hogy löszünk szűcsök? A tápaiak a peckesen ülőr e mondják : úgy ül, mint a szűcstű. Találós kérdés : mikor őt a szűcs héjába (hiába)? Amikor nem köt csomót a cérnája végére. A szűcslegényekről Kálmány Lajos egy anekdotikus történetet

10 is följegyzett, a Táplálkozás с fejezetben idéztük is (131. 1.) 8 SzH. 1864, 35. sz. 9 Pozsár 87. 10 Hagyományok I, 218. 358