Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/77-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Második rész.(Szeged, 1977)
palástja néven is. 111 A szólás olvasható Tömörkénynél és Móricz Zsigmondnál is. 112 Az a gyerek, részeg ember viszont, aki estében megüti és esetleg össze is töri magát, a Szépasszony kötőjibe esik. Egyszerűen így is mondják ilyenkor Alsótanyán : kiszakadt a kötő! Annak a rávarrott madzagnak, amellyel a kötényt a derékhoz erősítik, kötőmadzag a neve. Ehhez a következő, Ferenczi Jánostól följegyzett régebbi, ma már nem ismert hiedelem fűződik: ha megszóltak valahol, akkor pattanás támad a nyelveden. Ilyenkor tűvel szurkáld meg a kötöd madzagát, mire a te pattanásod elmúlik, megszólod nyelvén pedig kinő. Kifejező szólás : az édösanya kötője mindönt betakar, vagyis az édesanya gyermekének hibáit iparkodik a világ elől elleplezni. Anyaga szerint volt, részben van bűrkötő, gyapotszövetből készült cickötő, festőkötő, liszt érkötő, selyömkötő. A tápai egy szélkötő egy szél festőkelméből nagyjából kiszabott konyhakötő. A régiségben előfordul még a bíborkötő, kamukakötő. 1792.: 1 bíbor Kötő Arany virágai. 1740.: Az kék kamuka kötőmet hagyom az boldoghságos .Szűz képire, azaz az alsóvárosi templom kegyképe számára. A legdíszesebb volt az ünnepeken hordott selyömkötő, amely viselőjének korához, illetőleg családi állapotához alkalmazkodott: a lányok, menyasszonyok színfehér, a menyecskék világos színekben tündöklő, majd korosodva, fokozatosan sötétedő kötőjétől egészen az idősebb asszonyok fekete kötőjéig. Természetesen az egyszínű selyemkötőkön is mintázatok voltak. Ez a viselet részben parasztságunk fokozódó módjával, részben pedig a bolti árukereskedelem egyeduralmi helyzetével függ össze. A kötőnek olykor kultikus jelentősége is volt. így a fehér kötő, vagyis a fehér vászonból, gyolcsból varrt kötő viseletére Tápén manapság is, a század elején még Alsóvároson, Temesközben szombati napokon, továbbá Szűz Mária pirosbetűs ünnepein került sor. Tápén még a feltámadási körmenetben, húsvéti ünnepeken is. Ilyenkor egyébként a fejkendő és az asztalabrosz is fehér. „Itt nálunk — írja Vedres István 113 a múlt század elején — Szegeden egy fehér köténynek viselete elegendő eszköz arra már: hogy a leány szüzességét, az Asszony pedig férjhez való hívséget állandóul megtartsa. Mert ha ez ellen vétkezik valaki, tehát annak viseletétől ismerősei által azonnal eltiltatik." A tordai asszonynép a jelzett napokon régebben tiszta fehérbe öltözött. A kenyérsütésben szorgoskodó gazdasszony is fehér kötőt szokott viselni. A kötőnek szabás, varrás, divat szerint az utolsó száz esztendő folyamán számos fajtája volt és van. Az aljánfodros kötő, aljáncsipkés kötő alsó részét fodor, illetőleg csipke díszíti. A körüfodros kötő, körűcsipkés kötő alsó és két oldalsó szélén is fodordísz, csipkedísz van. A fodros, szegélyes kötőnek idősebb asszonyok ajkán pandúros kötő, bandúros kötő neve is hallható. Alapszava a francia eredetű bandú, bandúr, pandúr, amelynek szegélydísz a jelentése. Egy régebbi népdal szerint Kedves babám gyere felém kötője, Két sorjával van a bandú főtűzve. Egyébként a gyere felém kötő, netovábbos kötő nyilvánvalóan divatformák tréfás megnevezése, közelebbit már nem is tudunk felőlük. 111 Kálmány L., Gyermekijesztők 13. 112 Móricz Zs., Rózsa Sándor a lovát ugratja. Bp. 1941, 103. Az író kéziratos szólásgyűjteményünkből jegyezte ki magának. 113 Vedres I., A haza szeretete 58. 298
