Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/77-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Második rész.(Szeged, 1977)
Cserzy Mihály 20 erosebb indulattal festi a ruházat „deklasszálódását" egy szatymazi úri szó'ló'birtokra iparkodó munkásmenetet ábrázolva : „Az egyiken kockás nadrág. A másikon hátulzsebes kabát. A harmadikon hasig kivágott mellény. Az utána következőn keménykalap, azután meg sárgaszalagos szalmakalap, gombosoldalú lakkcipő. Csak éppen még kesztyű hiányzik a kezükről, meg lárva az arcukról, hogy farsangi menetnek nézze őket az ember a tanyán... Most takarékosságból gúnyával fizetjük a napszámost." A szegedi népviselet artisztikus hitelességű forrásai közé tartozik szegedi festők néhány alkotása is. Sorukat Petrich András (1765—1842) mérnöktábornok, érdemes hazafi nyitja meg. Szegeden csak diákoskodott, mégis egész életén át büszkén vallotta magát szegedinek. Kazinczy, Széchenyi, József nádor, Kisfaludy Sándor méltatta barátságára. Illyés Ágoston rézkarca (1820) Korának egyik legjobb térképezője. Táj- és életképeivel hazánk természeti szépségeinek, népéleti sajátosságainak fölfedezői, szinte Dugonics András magyarságismereti programjának munkásai közé tartozik. Szegedről 1810 tájáról népviseleti képe maradt ránk, 21 amely szemmel láthatóan éppen az öltözködési sajátosságok megörökítését tekinti céljának. Egyik vízfestménye négy asszonyt és öt embert örökít meg. Két asszony kivarrott ködmönt, jellegzetes, nyilván fehér kötényt, és fejbekötést, egyen csurakot, azaz hosszú téli bundát látunk, egy meg mintha félünneplő, piacos viseletet, tápaiasan mönő ruhát ábrázolna. Három férfira jellemző a beráncolt bő gatya, hatalmas juhászkalap, ujjatlan dolmány, spencer, illetőleg panyókára vetett ködmön. Kettő sapkát visel. Egyiken hátibőr. fehérneműje nem határozható meg pontosan. Az elfekvő alak talán kankót visel. A lábbeli valamennyinél elmosódik. 20 Cserzy 206. 21 Közölte Schoen A., Petrich András. A Műbarát 1922. Vö. még Salamon H., Petrich András művészi hagyatéka. Győri Szemle 1941. — A kép eredetijére, sajnos, nem sikerült rábukkannunk. 260
